Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
A MOHÁCSI CSATA ËS ELŐZMÉNYEI 73 lönbözteti a szultán által maga vezette hadjáratokat attól, amit a pasák, szandzsákbégek stb. vezettek. Az 1519-es szerződés - szemben pl. az 1503-assal — tehát a király (előzetes) tudtától tette függővé a török hadsereg átvonulását, amennyiben Károly és Ferdinánd egy éven belül nem csatlakoznak a fegyverszünethez. Egyelőre nincs tudomásunk arról, hogy ez megtörtént volna, így 1520. április 1-től kezdve a töröknek joga volt őket megtámadnia, és akár arra is, hogy erre Magyarországon keresztül átvonulási engedélyt kérjen. Ezt tekintetbe véve nem tartjuk kizártnak, hogy az 1520-ban trónra lépő Szulejmán fegyverszünet meghosszabbítási ajánlata kitért erre a problémára is. Egyetértünk ugyanis Kosáryval, hogy a szultán a béke megújítását ugyanazon feltételek meUett javasolta, amelyekkel azt apja megkötötte. (Tubero nyomán.)3 8 Csakhogy, mint láttuk, ebben a szerződésben már megvolt a magja az esetleges átvonulás kierőszakolásának.3 9 Mielőtt ezt a kérdést tovább elemeznénk, meg kell egy másik kérdést is vizsgálnunk, ami egyre súlyosabban nyomott a latban. A határszéli várakban ugyanis - már csak a portyázások visszaverésére is — jelentős állandó őrséget kellett állomásoztatni. A várak karbantartása, az őrség ellátása egyre nehezebben ellátható feladattá vált, amely a királyi kincstárra szinte elviselhetetlen terhet rótt.4 0 Ezt a terhet részben azzal enyhítették, hogy vagy egyes délvidéki földesuraknak adtak a saját birtokaikat védő katonáik ellátásához néháflyJiavi zsoldnak me gfelelő összeget 4 1 , vagy — főleg az Alsó részeken, azaz Szörény és Szabács közt — katonaparasztoka t tartottak, akik részleges vagy teljes adómentességet élveztek, és emellett néhány hónapra elegendő királyi zsoldban részesültek.4 2 így is 1511 -ben csak a végvárak személyi kiadását becsülték 128 226 Ft-ra, "Kosáry i. m. 50-68. 3, Ld. fenn, 27. j. 40 A királyi kincstár szervezetére, bevételeire és kiadásaira 1458-1526 között immár 1949 óta gyűjtöm az adatokat, eredményeimről készülő nagydoktori értekezésemben fogok beszámolni. A végvárak ellátási költségeire addig is ld. András Kubinyi: Die Städte Ofen und Pest und der Fernhandel am Ende des 15. und am Anfang des 16. Jahrhunderts, (Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450-1650. Die ostmitteleuropäischen Volkswirtschaften in ihren Beziehungen zu Mitteleuropa, hsgg. von Ingomar Bog: Köln, Wien 1971) 353-354. - Hermann Zsuzsanna: Államháztartás és a pénz értéke a Mohács előtti Magyarországon. (Megjegyzések Thurzó Elek költségvetési előirányzatához), Századok 109 (1975) 301-334. - Szakály Ferenc: A mohácsi csata, (Sorsdöntő történelmi napok 2.) Bp., 1975, 78-90. 4 1 Elsősorban a horvát grófok és a rác urak katonáira gondolunk. Már Mátyás kötött megállapodást a horvát grófokkal, hogy mindegyikük a vagyonuk alapján előre meghatározott számú lovast volt köteles tartani, akiket a bán parancsára az ország védelmére ki kellett állítaniuk. Erre a királytól évi 8 ft-ot kaptak lovasonként. Martinus Georgius Kovachich: Formulae solennes styli, Pesthini 1799, 509-510. A horvát grófok lovasainak királyi zsoldja a Jagelló-korban évi 10 ft-ra emelkedett, számuk viszont, akár a rác huszároké, csökkent. Ld. rájuk: Kubinyi, 1978, 195-201. A huszár évi zsoldja különben 34 ft volt. Uo. 42 Uo. 197-198, 212-213. - Voltak azonban olyanok, akik királyi zsoldot egyáltalán nem kaptak (vagy csak akkor, ha épp a végvárban szolgáltak? ), és csak állami adómentességet élveztek. Ilyenre maradt fenn adat 1500-ból a Tisza-Maros szögben birtokos Ország Lőrinc esetében. A király elengedte földbirtokai rendkívüli adóját (taxa regia), ennek fejében lovasokat tartott. Dl. 88854. - Erre a katonaparaszt rétegre a szabácsi végvár őrségének megnevezésre igazít el minket. Az 1504-es költségvetésben 50 huszár szerepel itt, évi zsoldjuk 200 ft pénzben és 125 ft sóban. Thallóczy-Horváth: Jajcza i. m. 180. (ezenfelül még száz naszádos a vár őrsége.) Egy huszárra esik tehát 34 ft helyett 6,5. Az 151 l-es költségvetés ugyanott 50 vojnikot említ, zsoldjuk 3 ft pénzben, 2 ft posztóban és 2 ft sóban,
