Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
74 KUBINYI ANDRÁS amely felülmúlta az ország rendes bevételét. Néhány évvel később a magyar végvári katonaság létszáma 7817 fő volt (5547 lovas, 1170 gyalogos és 1100 naszádos.)4 3 Míg a korabeli Európában zsoldosokat általában csak háborús időben fogadtak fel, Magyarország közel egy évszázad óta volt kénytelen állandóan katonákat tartani a déli határon.4 4 · — A katonai terheket csak rendkívüli adókk al fedezhették. Ezt a 15. század közepe óta rendszeresen szedték a parasztoktól („rendkívüli" jellege onnan származott, hogy országgyűlési megajánlástól függött), ami más okok mellett hozzájárult a jobbágyság elnyomorodásához, a puszta telkek számának növekedéséhez, és így az adóalap csökkenéséhez. Abaúj és Gömör megyék jobbágyportáinak száma 1427-től az 1490-es évek közepéig kereken 26%-al csökkent, de a folyamat nem állt meg. Szlavóniában 1516-ban 17,4%-al kevesebb adókötelest írtak össze, mint 1494-95-ben.4 5 Mindezek mellett az 1510-es évek első felében Közép-Európában kereskedelmi és pénzügyi válságjelei mutatkoztak, ami nem csupán a magyar parasztháború kitörésében játszott szerepet,4 6 hanem a fejenként tehát 7 ft-ot kap egy vojnik egy évre, de a költségvetés azt is megmondja, hogy adómentesek. (Uo. 188, tévesen ugyancsak 1504-es évszám alatt.) A vojnik és a huszár tehát azonos. Az 1514-es törvény nem szentesített változata többet árul el: a Vaíko, Pozsega, Szerém, Csanád, Temes, Bács, Békés, Zaránd, Arad és Torontál megyei vojnikok fel vannak mentve a rendkívüli adó alól „nam domini eorum cum istis woynicis soient contra hostes ad bella procedere ita tamen, ut isti woynici debeant servitio ad castra finitima". Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXIV, maiorem partem collegit Antonius Fekete Nagy. Ediderunt Victor Kenéz et Ladislaus Solymosi atque in volumen redegit Geisa Érszegi, (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici II. Fontes 12.) Bp. 1979, 251-252. - Az 1523: 24. t.c. csak négy megye, Valkó, Pozsega, Temes és Torontál megye vojnikjait menti fel az adó alól „qui ad vada, alique loca finitimorum necessaria, cum Domino eorum servire continue soient, atque tenentur". Martinus Georgius Kovachich: Supplementum ad vestigia comitiorum apud Hungaros, II. k. Budae 1800, 532-533. - Lehetséges, hogy az 1525. évi rákosi országgyűlés 35. cikkelye is erre vonatkozik, amidőn a Szörénytől Pozsegáig eső tizenkét megye kiváltságának megtartását követeli. Josephus Nie. Kovachich: Sylloge decretorum comitialium, I.k. Pesthini 1818, 361-362. - Ezt kiegészíti, és egyben előző értelmezésünket gyengíti az ugyanez évi hatvani 29. t.c., mert ez a tizenkét déli megye nemesei kiváltságairól szól. Kovachich, Supplementum i. m. III. k. 1801, 41. — Vojniknak hívták a török birodalomban az adómentesség fejében lovaskatonai szolgálatra kötelezett délszlávokat. Memoiren eines Janitscharen oder Türkische Chronik, eingeleitet und übersetzt von Renate Lachmann, (Slavische Geschichtsschreiber 8.) Graz-Wien-Kc!n, 1975, 227., 399. j. - A magyar,végvári katonaság egy részét tehát ilyen adómentessé g fejéb en áll andóan készenlétbe n álló, és - valószínűleg" soros szolgálatuk idejére - királyi zsoldban i s reszesülő ka to na parasztság képezte. A zsoldot csak a szolgálat idejére kap ták. ' "Kubinyi, 1978, 196. 4 4 És egy viszonylag csekély létszámú állandó hadsereg felállítása még olyan gazdag országnak, mint Franciaországnak is megterhelést okozott: Ferdinand Lot és Robert Fawtier: Histoire des institutions françaises au Moyen Âge. T. II. Institutions royales, Paris, 1958. 522-526. - A magyar végvárrendszerre Id. Szakály i. h. (Id. fenn, 40. j.) 4SAndrás Kubinyi: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf die zentralen Städte Ungarns bis 1541, (Grazer Forschungen I. k. i. m.) 202-204. 46Ekkehard Westermann: Das Eislebener Garkupfer und seine Bedeutung fiir den europäischen Kupfermarkt von 1460 bis 1560, Köln-Wien, 1971. 67-70. - Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig), (Budapest Története II. k. Főszerkesztő: Gerevich László, Bp., 1973), 240. 33. j. - Gusztáv Heckenast: Die mitteleuropäische Handels- und Finanzkriese der Jahre 1512/1513 und der ungarische Bauernkrieg, (Aus der Geschichte der ostmitteleuropäischen Bauernbewegungen im 16-17. Jahrhundert, Bp. 1977,) 107-111.
