Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
SZILÁRD BÉLA TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZA 779 A teljesség kedvéért megemlítem, hogy még évekkel később is visszatért a témához: 1907-ben a kloroformot próbálta éterre, illetve alkoholra felcserélni; majd ásványok káliumjodidra gyakorolt hatását vizsgálta; 1917-ben Spanyolországban megállapítja, sugárzó anyagot nem tartalmazó ásványok is adják a reakciót.3 6 Szilárdot tehát már munkássága kezdeti szakaszán is érdekelték a sugárzások. Elsősorban fotokémiai kutatásokat végzett, de publikált a radioaktiv-, a katód- és a csősugarak vegytani hatásáról is. Körvonalazódott vonzalma a modern területek iránt.37 Dozimetriai munkái is ezt jelzik. A téma éppen ebben az időben vált felettébb aktuálissá, mert a radioaktivitási kutatások ekkor érkeztek abba a fázisba, amikor nem lehetett továbblépni, ha nem ismerik az alapvető mennyiségi jellemzőket. Különösen fontos volt, hogy a sugárzásintenzitást könnyen kivitelezhető, pontos módszerekkel lehessen megmérni, ám a kémiai dozimetria nem elégítette ki ezt az igényt. Párizsban már Szilárd is felcserélte a szélesebb körben alkalmazható és egyébként is előnyösebb elektromos módszerekkel. II. Aktivitásmérés elektromos úton. Elektrométerek Franciaországban már akkor kapcsolatba került a sugárzásindikáció problémakörével, amikor a Curie-laboratóriumban o-sugár-hatótávolságot mért szcintillációs módszerrel. Újfajta ernyőt használt: vékony cinkszulfid-réteggel vont be üveglapot, és emögé rögzítette a fényérzékeny lemezt. Az ernyő meghatározott szögben helyezkedett el a vízszintesen fekvő polónium-preparátum fölött. A besugárzott cinkszulfid felvillanásai a fotolemezen nyomot hagytak, s e nyom határából, valamint a szögből kiszámította az α-sugarak hatótávolságát. Úgy vélekedett, ez a módszer helyesebb adatokat ad, mint az ionizációs mérés. Kb. 2 cm az eltérés.38 A legpontosabb aktivitásmérés azonban mégiscsak az ionizáción alapult. Már Becquerel megfigyelte, hogy az általa felfedezett sugárzás elektromos vezetővé teszi a levegőt, mely a benne lévő ionok segítségével képes elvezetni egy elektromosan feltöltött rendszer (pl. kondenzátor) töltéseit, s ha a kisülés adatait meg tudjuk határozni, a sugárzás intenzitása kiszámítható. A meghatározás két úton történhet: mérhetjük az ionizált levegőn áthaladó áramerősséget, illetve a kisülő rendszer elektromos töltésvesztését. Nagy nehézséget jelentett azonban, hogy az igen kis áram mérésére nem volt megfelelő műszer. A tudományos igényeknek amúgy sem megfelelő első alternatívához a lehető legérzékenyebb galvanométerre lett volna szükség. A második út elvileg érzékenyebb, itt a legcélravezetőbb elektrométert használni. így járt el a Curie-házaspár is 36 B. Szilárd: Sur l'action de quelques corps sur iodure de potassium. CR. 144. 1907. 433-435. - Néhány test hatása jódkálium oldatára. M. Chem. Ft. 1909. 6-7. füz. - A CHC13-CHJ3 rendszer autokataliziséró'l. M. Chem. Ft. 1907. 1. sz. - Sur une certaine activité chimique de quelques corps. Boletin del Instituto da Radioactividad. 1917. 3 7 A teljesség kedvéért megemlítem, hogy Szilárd érdeklődött a nátriumklorid sugárzás hatására bekövetkező színváltozása iránt is. Minthogy a század elején a kősót is használták dozimetriai célra, e munka is összefügg ezirányú érdeklődésével. Szilárd Β.: A kősó színének okáról. TTK. 1906. 440. 3 'B. Szilárd: Sur une méthode d'enregistrement de la longueur du parcours des rayons α et sur une particualarité de ce parcours. CR. 149. 1909. 271-273.
