Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
776 PALLÓ GÁBOR régebbi munkái folytatására. Sikerült továbbfejlesztenie a maga konstruálta elektrométereket, és kihasználhatta a helyi viszonyokból származó új alkalmazási lehetőségeket. Eredményeiről számos cikket írt, előadásokat tartott, és újabb szabadalmakat jelentett be. Többször írt róla a napisajtó, ami megerősíti azt a benyomásunkat, hogy népszerű lehetett, kollégái, ismerősei nagyra becsülték. Mindezek ellenére a háború után rövidesen visszatért Franciaországba. Indokait nem ismerjük. Időközben eltűnt Laborde szeme elől, és önéletrajzában sem ír róluk. Talán ismerősei, a bizonyára jobb kutatási körülmények, esetleg csak Párizs izgalmas légköre vonzotta. Nem tudjuk. Bizonyos viszont, hogy 1920 után újra Párizsban élt.1 9 És ez volt legsikeresebb időszaka. Igaz, már nem dolgozott Mme Curie környezetében. Ezt bizonyítja, hogy dolgozatait nem a professzorasszony köréhez tartozó tudósok mutatták be az Akadémián, és ez a véleménye Gleditschnek is, aki a húszas években többször járt Párizsban, de nem látta már Szilárdot az intézetben. Franciaországba visszatérve, ismét privát laboratóriumban folytatta munkáját. A háború előtt kialakított koncepcióját követve, újra hozzálátott az alkalmazási lehetőségek kutatásához, most azonban sokkal jobb feltételek között. A Boulevard Haussmann-on előkelő és gazdag miliőben élt és dolgozott, az Újság szerint valóságos palotában.20 Erre az időre esik házasságkötése is. Egy francia képviselő, Compère-Morel lányát vette feleségül, s úgy látszik, házassága jól sikerült; feleségével és hamarosan megszületett kislányával harmonikus családi életet élt. Az esküvő időpontját nem tudjuk biztosan: a Pesti Hírlap szerint 1920 után volt,21 Laborde viszont úgy emlékszik, 1914-ben kért tőle információt a jövendőbeli após. Az is lehet persze, hogy a háború miatt el kellett halasztani az esküvőt. De a lényeg végül is az, hogy rendeződtek családi viszonyai, megteremtődtek a nyugodt munka feltételei.2 2 Szilárd Béla 1925-ben jutott sikerei csúcsára: július 23-án megkapta a Légion d'Honneur lovagja címet. Néhány fennmaradt gratuláló távirat kétségtelenné teszi az örömteli esemény pontos dátumát. Annál bizonytalanabb viszont, hogy mik voltak a körülmények. A Társaság, irattára rendezetlenségére hivatkozva, nem közölte a megokolás részleteit, az ajánlók neveit stb. Be kell érnünk a ránk maradt félmondatnyi indoklással: ,jelentős munkák az elektrometria és radiometria területén". Eszerint tudományalkalmazóként becsülték leginkább, kitüntetését is méréstechnikai eredményeiért kapta elsősorban.23 És ekkor hirtelen tragikus véget ér Szilárd életrajza. Pályafutása, dicsősége zenitjén, 1926-ban, mindössze 42 évesen halt meg. A telet feleségével a Pireneusokban töltötte, amikor megbetegedett. Az orvosok tehetetlenek voltak az „agyláz" ellen. l'Eue részben az 1920 után Franciaországban megjelent munkái utalnak, részben a Pesti Hírlap 1926. jún. 3. cikke. í0 Újság. vö. 4. j. 21 Pesti Hírlap. 1926. jún. 3. 2 2 Szilárd felesége 1963-ban Budapesten járt második férje, a szintén magyar Bognár Lajos kíséretében. Számos dokumentumot a látogatáskor adott át Darvas Istvánnak. 2 3 A hagyatékban található egy távirat, melyet Compère-Morel képviseló'nek küldtek olvashatatlan aláírással Szilárd kitüntetése alkalmából. Innen értesültünk arról, hogy becsületrendet kapott. Ennek alapján próbált M. Bordry, a Curie Archívum munkatársa további információkat szerezni, de az itt közöltnél többre nem jutott.
