Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
SZILÁRD BÉLA TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZA 777 „Százezrek kísérték utolsó útjára a becsületrendes Szilárd professzort" - az Újság ezzel a bizonyára túlzó címmel számolt be haláláról. A batignolles-i temetőben nyugszik.2 4 B. Tudományos munkássága I. Kezdetek Szilárd Béla tudományos munkásságának kezdeti szakasza utolsó egyetemi évétől ösztöndíjáig terjed. Három területen tett próbálkozó lépéseit tartalmazza: rövid kirándulását a szerves kémiai analízisbe; fotokémiai munkáit (köztük első szabadalmát); és kutatásait a kémiai dozimetria terén. Egyiken sem voltak kiemelkedő eredményei, inkább életrajzi szerepük fontos. Ujjgyakorlatoknak tekinthetők, melyek során kialakult Szilárd kutatói egyénisége, érdeklődése a modern területek iránt és - nem utolsósorban — ezek révén jutott ösztöndíjához. Szerves kémiai analízissel foglalkozó doktori értekezése magyarul 1905-ben, németül 1906-ban jelent meg. Különféle alkoholátokat elektrolizált, és a termékeket önálló publikációkban is közölt módszerrel elemezte. Eljárása az egyes anyagok krómsavas oxidációján alapult; szerinte alkalmas volt a metil- és etilvegyületek, valamint az alkoholátok és megfelelő aldehidjeik egymás melletti meghatározására.2 5 Jámbor József két évvel később megbízhatatlannak nevezte ugyan a módszert,2 6 az egész dolgozatot mégis igazságtalan lenne értéktelennek tartani. Értéke a szerves kémiai témaválasztásban rejlett. Magyarországon ugyanis - részben a kapcsolódó iparágak fejletlensége következtében — szinte egyáltalán nem foglalkoztak szerves kémiával, holott ez járt a nemzetközi haladás élén. Jellemző, hogy az első magyarországi organikus kémiai tanszéket csak 1913-ban állították fel a József Műegyetemen.2 7 Tehát az érdeklődés puszta tényét is nagyra kell becsülnünk ebben az időben. A sugárzások és a kémiai reakciók közötti összefüggéssel egész pályafutása során foglalkozott. Ennek képezi részét másik ifjúkori főtémája: a fotokémia, a fény okozta vegytani átalakulásokat tanulmányozó tudomány. Cikkei általában nem tartalmaznak önálló kísérleteket; irodalmi ismertetések csupán; fenomenológikusak, ismeretanyaguk kezdetleges.2 8 Ezért azonban nem a szerző, inkább a tudományág felelős. A fotokémia évszázadok óta gyűjtögette ismereteit, mégis alig jutott túl a tapasztalatok puszta felsorolásán, és csak a 20. század tízes éveitől indult rohamos fejlődésnek, az Einstein-Stark-2 4 Újság id. cikk. 5 5 Szilárd B.: Alkoholátok és megfelelő aldehydjeiknek egymás mellett való meghatározásáról. Gy. Ért. 1905. 50-51. sz. - Methyl és aethyl vegyületek egymás mellett való meghatározásáról. Gy. Ért. 1905. 49. sz. - A doktori disszertáció: Az alkoholátok elektrolitos bomlása és képződése abszolút alkoholos oldatban. Bp. 1905. — németül: Über die elektrolytische Darstellung der Alkoholate und der Alkohol-carbonsäureester. Ztr. f. Elektrochem. 1906. Nr. 22. 2 6 Vö. A chemiai-ásványtani szakosztály ülésének jegyzőkönyve TTK. 1907. május, 498.1. 3 7 Vö. Szabadváry-Szőkefalvi L j.-ben id. mű. 236. 2"A sok cikk közül néhányat idézek mutatóba: Szilárd Β.: A fotochemia fejlődése a legújabb időkben. M. Chem. Ft. 10. 1904. - A katód- és a csősugarak chemiai hatásáról. M. Chem. Ft. 10. 1904. 107-108.; 121-124. - A fény kémiai hatásáról. Gy. Ért. 1905. 125-126.; 144-146. - A fény hatása az orgánikus vegyületekre. M. Chem. Ft. 1905. 38-41.
