Századok – 1981

Nemzetközi tudományos konferencia Bethlen Gáborról Debrecenben (J. Újvári Zsuzsanna-Kalmár János Miklós) 750/IV

752 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA feltétellel nyerte el Katalin kezét, hogy Erdélyben utódjává teszi. Àke Kromnow, a svéd birodalmi levéltár ny. főigazgatója „Bethlen és Gusztáv Adolf' c. előadásában áttekintette diplomáciai kapcsolataik alakulását az 1620-as években. Bethlen igazi diplomata énjét kifejezően tanúsítja, hogy mindvégig úgy tett, mintha Gusztáv Adolfot kívánná a lengyel trónon látni, miközben saját lengyel királysága érdekében fáradozott. Vlagyimir Su sarin, a SzU Tudományos Akadémiája Szláv és Balkán Történeti Intézetének tud. főmunkatársa „Bethlen és Oroszország" c. előadásában új forrásokat is feltárva ismertette a korábban megszakadt orosz—magyar diplomáciai kapcsolatok felújításának történetét, s utalt a cár feleségének az erdélyi fejedelemasszonnyal kezdeményezett levelezésére. A második szekció bevezető korreferátuma Barcza József, a.debreceni református kollégium tud. főmunkatársa „Bethlen és a vallási tolerancia" c. előadása volt. A fejedelemnek más felekezetek irányában folytatott türelmes politikája igazolja ezirányú nyilatkozatait: a szombatosok ellen hozott törvényeket nem hajtotta végre, a zsidók számára kiváltságlevelet adott, s felmentette őket a megkülönböztető ruházat viselése alól, a városi tisztségeket a felekezetek arányában osztotta meg. Jean Bérenger, a franciaországi rennes-i egyetem tanára „A magyar mint államnyelv Bethlen Gábor korában" c. előadásában a magyar nyelv helyzetét elemezte, és rámutatott, hogy míg a többnemzetiségű királyi országrészben — bár a magyar volt a legelterjedtebb kulturális nyelv — a hivatalos életben mégiscsak a latin uralkodott, ezzel szemben Erdélyben a magyar ezidőben kizárólagos hivatalos nyelvvé emelkedett. Herbert Langer, az NDK-beli greifswaldi egyetem tanára „Német egyetemi tanárok Erdélyben a 17. század első felében" címen egyrészt a különböző német egyetemeken, főleg Heidelbergben tanuló magyar diákokról, másrészt azokról a német egyetemi tanárokról (Opitz, Alsted, Bisterfeld, Piscator) értekezett, akik a vallási harcok elől hazájukból távozni kényszerülve, Erdélyben találtak menedékre. Mészáros István, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára „Iskolaügy Bethlen korában" c. előadásában megállapította, hogy az Erdélyben ekkor uralkodó kollégiumi iskolaforma elsődleges célja a papképzés volt. Ezzel szemben a jezsuita iskolákban már elvált egymástól a világi és a teológiai képzés. Minthogy Bethlennek elsősorban világi értelmiségiekre volt szüksége, kénytelen volt a fontos állások betöltésére kiszemelt fiatalokat külföldön iskoláztatni. A gyulafehérvári kollégium csak a filozófiai oktatás megindulásától, tehát a németországi professzorok odaérkezésétől kezdve tekinthető akadémiának. Földes Éva, a neveléstudományok doktora „Bethlen Gábor és az anabaptisták" c. előadásában a fejedelem által Alvincre telepített habánok útját követte nyomon Németalföldtől Erdélyig, ismertetve közösségi életüket és kézműiparukat. Tarnóc Márton, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára „Könyv és nyomda Erdélyben Bethlen korában" c. előadásában egyrészt Bethlen elpusztult könyvtáráról szólt, amelynek ma csupán 5 kötete van meg, másrészt a gyulafehérvári nyomda felújításáról emlékezett meg. Méltatta a Bethlenkori Erdély példásan szép kötéskultúráját, és megállapította, hogy a felvirágzó magyar könyvnyomtatás irodalmi nyelvünk formálódása szempontjából is nagy jelentőségű volt. Dán Róbert, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára „Péchi Simon beszéde Bethlen magyar királlyá választásakor" c. előadásában szorosan vett tárgyán túlmenve Péchinek török pasákkal, szombatosokkal és zsidókkal tartott kapcsolataira, és politikai szerepére is kitért. Bitskey István, a.debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára „Bethlen és Pázmány" c. előadását 1. fenn. Trócsányi Zsolt, a.Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa „Bethlen hivatalszervezete" c. előadását 1. fenn. Kovács Kálmán, az Eötvös Lóránd