Századok – 1981
Nemzetközi tudományos konferencia Bethlen Gáborról Debrecenben (J. Újvári Zsuzsanna-Kalmár János Miklós) 750/IV
753 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA Tudományegyetem tanára „Bethlen országgyűléseinek törvényalkotása" c. előadásában a summa potestas kérdésének érintése után áttekintette a korabeli életnek mind pozitív, mind negatív vonásait tükröző articulusok jellemzőit. R. Várkonyi Ágnes, a MTA Történettudományi Intézetének osztályvezetője „Bethlen Erdélye és az európai békeszerződések 1648—1714" c. előadását a kor modern nemzetközi jogi fogalomkincse, a béke fogalma, a béke joga és a hatalmi egyensúly elve köré csoportosította. Bethlen elgondolását, hogy Erdély fennmaradását az európai politikában való jelenlét biztosítja, a vesztfáliai béke és a 17. század vége, 18. század eleje fejleményei egyaránt igazolták. Péter Katalin, a MTA Történettudományi Intézetének tud. munkatársa „Bethlen Gábor emlékezete. A fejedelem pályakezdése" c. előadását 1. fenn Huszár Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának ny. vezetője „Erdélyi éremművészet Bethlen korában" és Rózsa György, a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának vezetője „Bethlen, a műpártoló" c., diavetítéssel kísért előadásukban mutatták be Bethlen korának művészetét. Erdélyben, különös módon, nem az emlékérem, hanem a forgalmi pénz verése ért el művészi fokot, keleties pátoszt árasztva. A fejedelem magas fokú műpártolását nemcsak káprázatos udvara - itt a pompának politikai rendeltetése is volt -, hanem városfejlesztő tevékenysége, kultúr- és iskolapolitikája is bizonyítja. A konferenciának a Déri Múzeum előadótermében tartott záróülésén került sor a nyilvános vitára. Köpeczi Béla vitaindítójában Bethlen abszolutizmusát, merkantilizmusát, udvara manierista jellegét emelte ki, mint vitatandó főkérdéseket, továbbá azt a problémát, hogy mihez méijük a korabeli Erdély jellemző vonásait. A vitában Bán Imre, Barta Gábor, Benda Kálmán, Dán Róbert, Demény Lajos, Nagy László, Péter Katalin, R. Várkonyi Ágnes, Trócsányi Zsolt és Zimányi Vera szólalt fel, továbbá Gaugesz Teréz, a greifswaldi egyetem asszisztense, aki Bethlen Gáborról szóló a Theatrum Europaeum hasábjain megjelent közléseket vizsgált kiselőadásában, és megállapította, hogy ezek általában jóindulattal kommentálták a fejedelem cselekedeteit. Makkai László a vitát összefoglalva a 17. századi Európa egységét hangsúlyozta: világrészünk minden pontján érezhetőek voltak a gazdasági válságok, a vallási és kulturális áramlatok. Ε nemzetközi erőtérben élt az erdélyi fejedelemség is, keleti és nyugati, protestáns és katolikus befolyásnak egyaránt kitéve. Ebben a korban Bethlen nem követhetett egyetlen példát. Nyitottan a különböző irányzatokkal szemben, talán legjellegzetesebb alakja volt korának. Köpeczi Béla zárszavában kiemelte a konferencia új infprmációkat adó, összefüggéseket feltáró jellegét, a további kutatásokra ösztönző hatását. (J. Újváry Zsuzsanna-Kalmár János Miklós) 7 Századok 1981/4
