Századok – 1981

Péter Katalin: Bethlen Gábor emlékezete 744/IV

747 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA hatott az emberek egyéniségére. A hatás mibenlétét és súlyát azonban történész aligha becsülheti fel. Ránk az tartozik, hogy igen-igen sokakat érintő, már-már természetes állapotnak kell tekinteni. Visszatérve a birtok-ügyhöz: most már nem Illye elvételét tartom rendkívülinek, hanem azt a tényt, hogy 1600-ra — a pontos dátumot nem ismeijük — valami módon visszakapták a Bethlen-fivérek az uradalmat. Itt a fejedelem pályakezdését vizsgáló érdeklődés új kérdés elé kerül. Nem tudjuk, milyen családból származik az a kisfiú, aki 1593-ban Gyulafehérvárott megjelent, és éppen az ország egyik legfontosabb birtokáért vár kárpótlást. Hlye jelentőségének felderítése és a nagy Bethlen-vagyon felmérése nélkül ugyanis az ember elhiszi, magam is elhittem a közkeletű állítást, ami szerint Báthori István kapitánya volt az apja, aki Hlyével nyerte az első birtokot Erdélyben.1

3

De szoktak kapitányoknak négyszáz jobbágyházat hordozó birtokot adni? Állítólag a Bekes Gáspár elleni harcban tanúsított érdemeiért nyerte. Akkor mit kaptak a kerelőszentpáli csata parancsnokai? • Nem akarom hosszan sorolni a munka során feltámadt kételyeimet. Ehelyett röviden: Szilágyi Sándor szerint, akit nyugodtan nevezhetünk minden idők legnagyobb Erdély-szakértőjének, az apa Bethlen Farkas fejedelmi tanácsúr volt.1

4

Az Erdélyi Országgyűlési Emlékekben foglalkozik a személyével többször is. Báthori István és Báthori Zsigmond uralkodása alatt volt eseményekben íija le a szerepét. De mielőtt ezeket az eseményeket ismertetném, itt kell jeleznem, hogy a Szilágyi Sándortól származó értesüléssel a fejedelem eredetét meghatározó fogalmaink közül a legtöbbet használt esett el. Azt szoktuk mondani, köznemesi családból származik. Ez a társadalmi kategória azonban fejedelmi tanácsúr famíliájára nyilvánvalóan nem alkalmazható, mert ők a társadalom élén álló uralkodó elit. Arisztokráciának is nevezik a csoportjukat. Mivel azonban Erdélyben az örökös főrendiség intézménye, a királysági újkori arisztokráciával azonos szociális képződmény nem alakult ki, talán szerencsésebb az előkelő meghatározást használni. Visszakanyarodva most már Bethlen Farkas személyéhez: az Erdélyi Országgyűlési Emlékek a kerelőszentpáli csatában volt szerepéről nem tudósítanak. Közlik viszont a Bekes Gáspár felett ítélkező rendkívüli törvényszék névsorát.1

5

Bethlen Farkas neve a tizenharmadik helyen áll. Ez előtt olyanok vannak, mint rátóti Gyulafi László, enyingi Török Bálint, egy sor losonci Bánffy. A Bethlen Farkas után következők jellemzésére: a Kolozs megyei főispán harminc hellyel mögötte szerepel. Aztán leírja Szilágyi Sándor, hogy 1576-ban elkísérte Báthori Istvánt Lengyelországba.1

6

Nem a katonasággal ment azonban, hanem az előkelőségek csoportjában, a királlyal együtt utazott. A társaság néhány tagja rajta kívül: rátóti Gyulafi László, több losonci Bánffy, Kemény Boldizsár. A továbbiakban kiderül: fontos szerepe volt a Báthori Zsigmond nagykorúsítása körüli 13

Karácsonyi János: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ősei. Turul, 1897. 57. Báthori adománylevele Bekes elleni harcban tanúsított segítségről szól ugyan, de nem közli, milyen minőségben volt jelen Bethlen Farkas. 14

EOE III. 88. és 91. Sajnos, nem közli, melyik évtől működött Bethlen Farkas fejedelmi tanácsúrként. 1 s

EOE II. 565. "Uo. III. 4.