Századok – 1981

Péter Katalin: Bethlen Gábor emlékezete 744/IV

748 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA tárgyalásokban.1

7

És hatodmagával adta tudtára a fejedelemnek az országgyűlés kedvező döntését.1

8 Ami pedig Illyét illeti: 1576 februárjában kelt a beiktatási parancs.1

9

Ha tehát valóban ez volt a família első erdélyi birtoka, akkor Bethlen Farkas mint birtoktalan kapott kinevezést 1575-ben a rendkívüli törvényszékre. Rendi társadalom viszonyairól szólva, ennél képtelenebb állítást nehéz lenne kigondolni. Nyilvánvalóan tekintélyes földesúr volt már Illye elnyerése előtt is. Bizonyosat persze nem tudok, mert nem folytattam a körülményeit illető rendszeres kutatásokat. Csak egy dolgot tisztáztam nagyon gondos figyelemmel: iktári Bethlen Farkassal egyidőben a bethleni Bethlenek egyik azonos nevű tagja sem működhetett.2 0 Most visszatérek oda, ahonnan elindultam, az első Bethlen Gáborhoz, akit Ferdinánd részéről olyan megkülönböztető figyelem kísért. Róla nem volt nehéz kideríteni : a Ferdinánddal 1553-ban létrejött megbékélése nem volt végleges; 1556-ban megint nótát kapott. A király 1556-ban és a következő esztendőben is adományozza a hűtlenség miatt elkobzott birtokait.2

1

A hűtlenség vagy nyüt rebellió előbb is, később is a J4nos Zsigmond, Izabella oldalán folytatott tevékenységet jelenti. Az első Bethlen Gábor közismert tagja volt a Ferdinánd kelet-magyarországi uralma ellen fegyverrel, diplomáciával, minden eszközzel harcoló pártnak.2

2

Ilyen értelemben akár azt is mondhatnám, erdélyi politikus. És ha nem ezt mondom, csak azért teszem, mert azt hiszem, az ő életében — 1557 után hamarosan meghalt — még nem erdélyi és királyságbeli politika mérkőzött, hanem két királyság harcolt egymással. így is nyilvánvaló azonban: az első Bethlen Gábor János Zsigmond támogatásával — akarva, akaratlanul — a későbbi erdélyi fejedelemség létrejöttét munkálta. Azért tartom ezt lényegesnek, mert azt jelenti, hogy — akár Illye volt az első erdélyi Bethlen birtok, akár nem — bizonyosan nem Bethlen Farkassal jelentek meg az iktári Bethlenek az országrész közéletében. Sőt, még tovább is kell menni. Mert jóllehet, az ember hajlandó lenne a múltat kiszínező túlzásnak tartani az emlékét, az egyik ős, Bethlen Domokos valóban, ha nem is vajdája, de alvajdája volt Erdélynek, Hunyadi Mátyás király uralkodása idején.2 3 Nem tudom egyébként, de itt már igazán csak feltevéseim vannak, hogy ez az erdélyi alvajdaság és az első Bethlen Gábor feltűnő érdeklődése az országrész sorsa iránt, vajon nem valamilyen birtokokhoz kötődő érdekeltséget jelez-e. Alvajdákat mindenesetre, legalábbis rendszerint, nem szoktak az ország más vidékeiről iderendelni. Ennek a problémának azonban már nem mentem utána. Csak jelzem: a Bethlenek Erdélybe kerülését talán nem kellene Bethlen Farkas török előli menekülésére egyszerűsítenünk. * "Uo. III. 88. 18

Uo. III. 93. 19

Pesty Krassó 100. 50

Egy bethleni Bethlen Farkas 1542-1548 körül működött, egy másik 1614-1618 körül: Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540-1690. Budapest, 1980. 24. 2 1

Lib. Reg. III. 467., 468., 577. "Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódoltság korában 1541-1711. Budapest, 1918.55-57. 2 * Janit s Iván: Az erdélyi vajdák igazságszolgáltató és oklevéladó működése 1526-ig. Budapest, 1940. 123.