Századok – 1981
Péter Katalin: Bethlen Gábor emlékezete 744/IV
745 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA Mivel a munka során egyetlen eddig ismeretlen forrásadatot találtam, ezzel kezdem. Az adat egy bejegyzés a Liber Regiusban4 és a fejedelem nagyapjára vonatkozik. Eszerint 1553-ban, tehát a Petrovics-féle János Zsigmond-párti mozgalom felszámolása során, iktári Bethlen Gábor és Ártándi Kelemen, miután jövendő hűségükről Ferdinándnak kötelezvényt adtak, kegyelmet nyernek a nyílt rebellió vádja alól. Az eset feltűnő, mert a vezetők mellett a többi résztvevőt tömegben kezelték; közös oklevelek vonatkoznak rájuk. Egyben világos utalás: nem lehet teljesen jelentéktelen egy család, ha egyik tagját a királyság legfelső fórumán ilyen megkülönböztető figyelem kísér. Másodjára egy ismert, de érdemben legjobb tudomásom szerint fel nem használt forrást vizsgáltam. Bethlen Gábor és az öccse, István 1600-as osztozása jegyzőkönyvét.5 Erre hivatkozva az szokott szerepelni az életrajzokban: Gábor kapta Hlyét, fivére a többi uradalmat és az értékkülönbség fejében 1000 forintot. A szövegből azonban kiderül: nem az Istvánnak jutott birtokok alacsonyabb értékéről volt szó, hanem arról, hogy az ő uradalmaiban nem volt megfelelő udvarház. Ilyennek az építésére fizette Gábor a tetemes összeget. Mindez a következőket jelenti: a két Bethlen-fiúé volt szüleik halálától 1600-ig osztatlanul Illye uradalma, valamint a hódoltságban, az erdélyi megyékben, Szászföldön és Székelyföldön az elsővel összesen körülbelül azonos értékű birtokok sora.6 Az értékre egy egykorú és egy mai utalás van. Bethlen Gábor szerint Illyén négyszáz jobbágyház volt,7 Trócsányi Zsolt számítása alapján az uradalom körülbelül negyvenötezer holdat tett ki. Ő egyébként pusztán ennek a birtoknak a számbavétele nyomán — a fejedelem életének egy későbbi momentumáról szólva — már figyelmeztetett: mivel Bethlen kezén volt 1613-ban is, Erdély arisztokratái közül választották meg.8 A Bethlen-fivérekre pedig a jegyzőkönyv tanúsága szerint durva közelítéssel az illyei uradalom duplája maradt, nyolcszáz jobbágyház vagy kilencvenezer hold. Ennyi volt a két fiatal Bethlené osztatlanul szüleik halálától 1600-ig, mondtam, holott tudom, ahogyan mindenki más, hogy egy időre Báthori Zsigmond elvette tőlük fllyét.9 Minthogy Bethlen 1593-as megjelenésének a körülményeit vizsgálom, a dolog még különös jelentőséget is kap. Hiszen Illye elvesztése miatt szoktunk róla úgy írni, mint aki föld nélküli sorsra jutva kényszerült a szolgaság állapotába. A jegyzőkönyv alapos tanulmányozása után ezt még egyszer nem írnám le. Mert igaz: Illyét a Bethlen-fiúk 1592-ben valóban elvesztették, de még így is megmaradt a vagyon másik fele, körülbelül négyszáz jobbágyház vagy nagyjából negyvenezer hold. Egyértelmű: a Bethlen-fivérek még Illye nélkül is Erdély gazdag földesurai közé tartoztak. Századok, 1889. (Alább: Sz 1889) 238-240. A levél 1596-os dátummal jelent meg, de a keltezés hibás olvasatát már Angyal Dávid 1593-ra javította: Hibás adatok Bethlen Gábor ifjúságáról. Századok 1899. 547. 4Országos Levéltár A. 56. Libri Regii, (Alább: Lib. Reg.) III. köt. 175. 5Bethlen Gábor és István osztozása 1600. deczember 22. Közli B. Történelmi Tár 1890. 560. 'Betlenősi, Seprős, Bodon és három részjószág Zaránd megyében, Maroskeresztúr, Csókafalva, Tekerőpataka, Killyénfalva és Szentmiklós Székelyföldön, valamint négy részjószág Szászföldön. Uo. 561. 7Uo. * Trócsányi Zsolt szóban volt szíves közölni velem ezeket az eredményeit. 'Sz 1889. 239.
