Századok – 1981
Péter Katalin: Bethlen Gábor emlékezete 744/IV
Péter Katalin: BETHLEN GÁBOR EMLÉKEZETE A fejedelem pályakezdése Bethlen Gábor emlékezetéről eredetileg úgy akartam itt beszélni, hogy a kortársak Bethlen-képét a ma előttünk állóval hasonlítom össze. Vagyis: azt vizsgáltam volna, hogyan jutottak el a 17. századiak információi hozzánk, miként váltak a fejedelemről élő mai elképzelésünk elemeivé. A felkészülés során az összefüggések sorra-rendre ki is derültek. Végeredményben valószínűleg azt kellett volna megállapítanom, hogy akármennyit kutatott is azóta a tudósok hosszú sora, Bethlen alakját máig - időnként vitatkozva, de inkább velük egyetértve — a kortársak vázlata szerint ábrázoljuk. Egy egykorú vonás azonban ma feltűnően hiányzik. És ahogy ezt észrevettem, a sok hasonlóság helyett egyre inkább ez az egy eltérés kezdett el érdekelni. Az a szembeszökő különbség, miszerint a régiek a famíliáját, vagyis a származását minduntalan emlegették,1 a későbbi életrajzokban Bethlen mint jelentéktelen családból jött, mindenkitől elhagyott árva jelenik meg.2 A dolog azért érdekes, mert furcsa ellentmondás húzódik mögötte. Az tudniillik, hogy míg a 17. századiak, jóllehet Attilát, sőt, talán még Noét is szóba hozzák, Bethlen emelkedésére tárgyilagos magyarázatot adnak, addig a tudományban pontos társadalmi kategóriákkal operálva népmesei hangulatú pályakezdést szoktunk leírni. Mert a mitikus ősök a kortársak gondolkodásában egyszerűen azt jelentik, hogy szerintük Bethlen előkelő famíliából ered; méltó helyről került Erdély fejedelmi székébe. A köznemesi családból származó, föld nélküli sorsra jutott gyermek-Bethlen bemutatása viszont a pálya legelején azt mondja: az induláskor volt helyzete dacára lett fejedelem. Ezzel a pályakezdéssel a későbbieket nem magyaráztuk. Ellenkezőleg: éppen az emelkedés rendkívüliségét hangsúlyoztuk. Az ellentmondáson töprengve határoztam el, hogy Bethlen Gábor emlékezetéről szólva a fejedelem életének egyetlen mozzanatát vizsgálom, a kezdetet. Azt tisztázom, hogy milyen körülmények között jelent meg Gyulafehérvárott 1593-ban.3 1 Szamosközy István: Erdély története. Vál. és kiad. Sinkovics István. Budapest, 1963. 215.; Relatio Pauli Strassburg. Oklevelek Bethlen Gábor és Gusztáv Adolf történetéhez. Közli Szilágyi Sándor. Történelmi Tár 1882. 276.; Keserűi Dajka János: Bethlen Gábor nemzetsége, jelleme és tettei. Bethlen Gábor krónikásai, összeáll, bev. Makkai László. Budapest, 1980. 13-14., Böjti Veres Gáspár dicsőítő éneke Bethlen Gábor tiszteletére. Ford. Tóth Béla, bev. Makkai László. Budapest, 1980. 14-18. 1Szekfü Gyula: Bethlen Gábor. Budapest, 1929. 28-29. Szekfü óta mindenki alacsony származásról és nyomorúságos gyermekkorról ír. 'Bethlen Gáborról az első ismert adat ennek a gyulafehérvári tartózkodásnak az idejéből származik; saját levele tudósít róla: Bethlen Gábor levele Justh Andráshoz. Közli ifj. Kubinyi Miklós.
