Századok – 1981

Székely György: Emelkedő és hanyatló városok Európában a 17. század első felében 714/IV

724 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA A lengyel partokkal átellenben a Hansa nyomasztó fölénye csökkenvén, a saját városfejlődés nekilendülhetett, igaz, viszonylag alacsony szintről. Dániában a későközépkorban mintegy 90 város volt, a legtöbb egészen kicsiny. De még kevesebb volt a svéd és norvég városok száma, a legritkább a városhálózat pedig Finnországban, ahol csupán 6 város volt. Dániában — ahol Szepsi Csombor Márton ugyancsak megfordult — a városi népesség a 17. század közepén az egész népességnek alig 15%-át érte el. A nagyhatalmi állásra törő Svédország az előbbi országhoz képest hatalmas területével, természeti kincseivel gyorsabban növelhette némely városát. Főleg a főváros, Stockholm fejlődése volt látványos. Ezzel együtt is csupán a 10 000 főt érte el 1620-ban. Igaz, hogy ez aránylag nagy, mivel Gusztáv Adolf korára Svédország és Finnország népességét csupán 6-700 000 főre teszik. A birodalmi főváros forgalma azonban együtt nőtt a hatalmi emelkedéssel, és ez még szembeszökőbbé teszi a város emelkedését: 1635-ben 50 000 birodalmi tallért tett ki ott a vámbevétel, 1645-re azonban már a 300 000 tallért érte el. A város népességnövekedése is meggyorsult: 1660-ban megközelítette a 40 000 főt. A rideg Észak a városok segítségével lépett élénk kapcsolatba a kontinenssel, a svédek fővárosa vonzotta a maga toleranciájával az olyan nagy szellemeket, mint Hugo Grotius, René Descartes.12 A 17. század minden válsága ellenére előretört az új a történelmi folyamatban — ebben nem utolsósorban a városi polgárság, az új városi termelési viszonyok térhódítása játszott döntő szerepet. Warszawie anyaga alapján; Warszawa, Archiwum Gtówne Akt Dawnych Zbiór dokumentów pergaminowych T. I. 1696, 1707. szám; Barta János és Klaniczay Tibor (szerk.): Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból I. rész 528-532.; Maria Bogucka: Zycie codzienne w Gdansku, wiek XVI-XVII. (Warszawa, 1967) passim; St Herbst: Miasta i mieszczanstwo renesansu polskiego (Warszawa, 1954) 7.; Maria Bogucka: Amsterdam and the Baltic in the First Half of the Seventeenth Century (Economic History Review, 1973. 3.) 434. 11 it Lindberg: Das Studium der Staedtegeschichte in den skandinavischen Laendern (Extrait des „Cahiers bruxellois", t. XII. fasc. II. (1967) 3-4.; Ulrich Bracher: Gustav Adolf von Schweden. Eine historische Biographie (Stuttgart-Wels, 1971) 147.; a stockholmi Stadsmuseet anyaga alapján.