Századok – 1981
Zimányi Vera: Bethlen Gábor fejedelem gazdaságpolitikája 703/IV
Zimányi Vera: BETHLEN GÁBOR FEJEDELEM GAZDASÁGPOLITIKÁJA A gazdasági konjunktúra hullámzásai, az egyre gyorsuló infláció jelensége korunk emberét rákényszerítette arra, hogy jelenét és közelmúltját e szempontból is beható vizsgálatnak vesse alá. A távoli múlt elemzése nem szolgál ugyan közvetlen tanulságokkal korunk problémáinak a megoldásához, a jelen gazdasági nehézségeivel kapcsolatos tépelődések azonban feltétlenül nyitottabbá teszik a régmúlt századok kutatóit is bizonyos kérdések iránt. Szaktudományunk erőteljes fejlődése, valamint a jelen gazdasági problémái iránt megnőtt fogékonyság együttesen olyan felismeréseket tesznek lehetővé, amelyeknek még csak kérdés formájában való feltevésére sem kerülhetett sor néhány évtizeddel ezelőtt. Ma már tudjuk, hogy az 1610-es-20-as évek, amelyek Bethlen Gábornak fejedelmi működésére megadattak, nyomasztóan súlyosak, kedvezőtlenek voltak. Itt most nem az ország három felé osztottságára gondolok, hiszen ez a helyzet egy egész hosszú korszakot jellemzett, amelyen belül azonban voltak jobb és rosszabb periódusok is. A 16. század során hatalmas lendülettel előretörő kapitalista fejlődés a nemzetközi méretűvé váló munkamegosztás révén Kelet-Közép-Európára, így hazánkra is, kiosztotta a szerepeket. Véglegesen eldőlt és hosszú évszázadokra rögzítődött, hogy Magyarország bányatermékek és mezőgazdasági termények kivitelével, valamint iparcikkek behozatalával tud a legcélszerűbben, sőt: kizárólagosan bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe, és ennek ösztönzésére: a nemzetközi munkamegosztásba. Ez a szerep a 16. száza dban nem is bizonyult olyan rossznak, hiszen az erősen iparosodó, városiasodó, nagy népsűrűségű Nyugat-Európa, amelynek népessége is jelentősen megnőtt, nagy keresletet támasztott a mezőgazdasági termények iránt. Olyan nagy keresletet, amelyet saját erőforrásaiból nem tudott kielégíteni, és így Kelet-Közép-Európa országaiból szárma zó, jelentős é lelmis zerbehozatalra szorult. Ez a hosszú korszakon át tartó, erő teljes élelmiszerker eslet, amely a kapitalizálódó világpiac létrejöttének a kísérőjelensége volt, és amely - nem véletlenül -egybeesett az Am erikából mind tömegeseb bgiiEurópábajrkező nemesfé máradattal ,nagyfokú. folyamatos áremelkedés t idézett elő. A szakirodalom ezt az áremelkedést árforradalomnak nevezi. A folyamat a 16. század első évtizedeiben lassan indult meg, majd a *Az általános kép megrajzolására 1. Zimányi V.: Magyarország az európai gazdaságban, 1600-1650. Bp., 1976, valamint uő.: Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a 16. század végéig. Századok, 114 (1980) 4. sz. A fejedelem konkrét gazdasági intézkedéseinek elemzésénél a szerző alapvetően korai tanulmányára támaszkodott; Mráz (Zimányi) V.: Bethlen Gábor gazdaságpolitikája. Századok, 1953. 4. sz.
