Századok – 1981

Köpeczi Béla: Bethlen Gábor és állama 664/IV

Köpeczi Béla: BETHLEN GÁBOR ÉS ÁLLAMA 1526-ban megsemmisült az egységes középkori magyar állam, amely Közép- és Kelet-Európában jelentős politikai, gazdasági és kulturális hatalmi tényező volt. Helyét hosszú időn keresztül egyetlen más ország sem foglalta el, mert a Habsburgok legfeljebb csak arra voltak képesek, hogy ellenálljanak a török további terjeszkedésének, de azt visszaszorítani nem tudták. A Porta 150 éven keresztül megtartotta saját felvonulási területeként Magyarország középső részét. Az erdélyi fejedelemség különleges státust élvezett, az Iszlám jog szerint nem lévén sem iszlám ország (dar al-islam) sem „háborús terület" (dar al-harb), hanem a szultáni szerződéssel megerősített „elkötelezett ország" (dar al-ahd).1 Ez azt jelentette, hogy megtarthatta a 16. században kialakult politikai, társadalmi és kulturális berendezését, szabadon választhatta fejedelmét, akit a Portának meg kellett erősítenie, adót fizetett, és külpolitikai akcióihoz engedélyt kellett kérnie. Ugyanez volt a státusa több más „ütköző államnak" is az Oszmán Birodalom peremén; Erdély helyzetének az volt a sajátossága, hogy fejlettebb gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyokkal rendelkezett, különös kapcsolatot tartott fenn Magyarországgal, gyakran közvetített Bécs és Konstantinápoly között, és bekapcsolódhatott az európai diplomáciába. A Habsburgok többször tettek kísérletet Erdély megszerzésére, de minden alkalommal beleütköztek a törökök ellenállásába. Ezeket a kísérleteket támogatta az erdélyi uralkodó osztály egy része is, de a fejedelemség pusztulásán kellett tapasztalnia, hogy az erőviszonyokat Európának ezen a részén nem lehet megváltoztatni.2 Bocskai István, aki a 15 éves háború kezdetén a Habsburg-párt híve volt, ebből a kudarcból vonta le azt a következtetést, hogy Erdélynek a török orientációt kell válasz-1 The Encyclopedia of Islam. Kiadta Β. Lewis, Ch. Pellat, J. Schacht, Leiden — London, 1965, II. 226. 2 A korra vonatkozó magyar irodalom: Angyal Dávid: Bethlen Gábor életrajza, Budapest, 1899; Makkai Ernő: Bethlen Gábor országalkotó politikája, Budapest, 1929 (2. kiadás); Nagy László: Bethlen Gábor a független Magyarországért, Budapest, 1969 \Szekfű Gyula: Bethlen Gábor, Budapest, 1929; Wittman Tibor: Bethlen Gábor, Budapest, 1952; A nemzetközi helyzetre a nagy összefoglaló egyetemes történeti művek mellett: A. Gindely: Geschichte des Dreissigjährigen Kriegs, Lipcse-Bécs— Prága, 1882; /. Polisensky: The thirty years war and the crisis and revolutions of 17th

century Europe, Past and Present, 1968, 39. sz.;/. Poliiensky-M. H roch: Die böhmische Frage und die politischen Beziehungen zwischen dem europäischen Westen und Osten zur Zeit des Dreissigjährigen Krieges, Probleme der Ökonomie und Politik in den Beziehungen zwischen Ost- und Westeurope vom 17. Jahrhundert bis zur Gegenwart, Berlin, 1960;ő. F. Porsnyev: Politicseszkaja otnosenija Zapadnoj i Vosztocsnoj Evropi ν epohu tricatletnej vojni, Voproszi isztorii, 1960, 10. sz. ; H. Sturmberger: Kaiser Ferdinand II und das Problem des Absolutismus, Bécs, 1957.