Századok – 1981
Pach Zsigmond Pál: Bethlen Gáborról - születésének 400. évfordulóján 659/IV
661 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA Ε rugalmasság bethleni mozgásterét történetirodalmunkban jobbára úgy szokták értelmezni, hogy annak a török birodalommal való békés viszony fenntartása szabott kereteket és korlátokat. Ezt a felfogást egyesek pejoratív kicsengéssel fogalmazták meg: a fejedelem „külsőleg és lélekben is a török szövetség híve" volt; mások reálpolitikának, tárgyilagos helyzetfelmérésnek tekintették: az ország középső részén beékelődő és Budát uraló török hatalom Bethlen korában még olyan erőt képviselt, hogy a fejedelem előtt más lehetőség nem nyílott, mint a Portától való függőség vállalása; külpolitikájának alapelve volt ez, amely mellett feltétlenül kitartott. A magunk részéről úgy véljük: Bethlen külpolitikájának mozgásterét szélesebben, alapelvét távlatosabban lehet értelmezni. Alapgondolata, fő célkitűzése — amely mellett következetesen kitartott, ám az eszközöket, módokat hozzá a viszonyok alakulása szerint rugalmasan váltogatta-kombinálta — az ország újraegyesítése volt: az erdélyi fejedelemséghez a királyi Magyarország megszerzése és együttes birtoklása. Igen, ennek egyik útja: a szilárd hatalomnak ítélt török birodalommal való kapcsolatot s a Porta engedélyével a Habsburgokkal való szembefordulást jelentette; és túlnyomóan ezt az utat követte Bethlen Gábor politikája. Persze, a Habsburg-ellenes küzdelem terén is egyre növekvő külpolitikai hatósugarú szakaszokat lehet megkülönböztetnünk. Az első szakaszt, amikor a felkelő cseh protestáns rendekkel való szövetségben, illetőleg az osztrák Habsburgok országaival kialakuló rendi konföderáció keretében kísérelte meg célja valóraváltását: ennek jegyében indította első fegyveres akcióját 1619 augusztusában; — s a későbbi időszakot, amikor Fehérhegy következményeit végképp levonva, s a mindjobban kiterjedő európai konfliktus újabb fejleményeit csakúgy számba véve, mint a Porta nemzetközi aktivitásának csökkenését, külpolitikájának körei immár túlmennek Közép-Kelet-Európán. Miután 1623—24. évi második hadjáratával a nyugati hatalmak élénkülő figyelmét ébresztette fel Erdély iránt - Angliával, Franciaországgal, Hollandiával lép érintkezésbe: előbb közvetve, ezeknek konstantinápolyi követei útján; de 1625 végén már közvetlen diplomáciai összeköttetésben van a harmincéves háborúnak a cseh-pfalzira következő dán szakaszát megnyitó hágai szövetség államaival. Ebben az angol-holland—dán szövetségi rendszerben vívja harmadik hadjáratát 1626 őszi hónapjaiban Ferdinánd ellen — s ez idő alatt formális szerződésre is lép a Habsburg-ellenes hatalmakkal Westminsterben. 4. Ám aligha lehet kétségbe vonni: Bethlen nem kötötte le magát kizárólagosan a török szövetség alternatívája mellett. Egyszerre több, különböző irányban tárgyal, politizál, s közvetlen céljai kitűzésénél is tekintettel van más vagy távolabbi lehetőségekre -egyebek között a Habsburg-szövetség lehetőségére is - ugyanazon végcél : az országegyesítés érdekében. Törökbarát múltja, fejedelemmé választásának ismeretes körülményei, a Portával fenntartott jó viszonya — amit olyan gyakran szoktak fölemlegetni — éppen nem akadályozta meg abban, hogy 1615 májusában II. Mátyással Nagyszombatban olyan egyezményt kössön, amelynek titkos pontja a Habsburg-uralkodó támogatását helyezi kilátásba a törökkel szemben. S bár Lippa török kézre adását — a török e régi követelésének, elődei
