Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - L. Nagy Zsuzsa: Bethlen liberális ellenzéke (Ism.: Tilkovszky Lóránt) 629/III
629 TÖRTÉNETI IRODALOM diktatúra kísérlete is elbukott, hogyan befolyásolta ez az ország jövőjéről, a társadalom lehetségesnek vélt vezető erejéről kialakított nézeteiket. A szerző által felhasznált anyag természetesen kínálja azt a következtetést, hogy az egyetemi ifjúság általános helyzete, egzisztenciális gondjai s az 1919-1921 közötti viszonyok nagymértékben összekapcsolódtak. Az erőteljes antiszemitizmus a numerús claususért folytatott akció szorosan összefüggött a kenyérharccal, annak a korszakra jellemző megnyilvánulási formája volt. Mi több, azoknak a reformigényeknek is meg volt a kapcsolata az antiszemitizmussal, melyeket a kötet az egyetemi ifjúság politikai arculatáról szólva bemutat. Konzervativizmus, jobboldaliság, antiszemitizmus határvonalairól és összefüggéseiről magából az anyagból több kiolvasható, mint amennyit a szerző megfogalmaz. Igen tanulságos egyébként, amit a numerus clausus törvény végrehajtásáról, illetve nem-alkalmazásáról elmond. Ladányi kötete szűkebben vett témáján túl a korszak köztörténetéhez is több ponton ad új? érdekes részleteket. Gazdag anyaga és megbízhatósága mellett kitűnik azzal is, hogy a korszak több kutatójával szakszerűen vitázik. L. Nagy Zsuzsa L. NAGY ZSUZSA: BETHLEN LIBERÁLIS ELLENZÉKE. (A liberális polgári pártok 1919-1931.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 242 L Az ellenforradalmi korszak belpolitikai életében szerepet játszott pártok történetének vizsgálatában igen jelentős előrelépés történt ezzel a kötettel. A baloldali ellenzékhez tartozó liberális polgári pártok szakszerű analízise, programjuk, szerepük sokoldalú megvilágítása régi hiányt pótol. A szerző a téma különböző aspektusait már eddig is számos értékes tanulmányban világította meg; „A budapesti liberális ellenzék 1919-1944" című, 1972-ben megjelent munkája, amely e fővárosi viszonylatban különösen számottevő tényezőt a korszak egészében vizsgálta, immár a liberális polgári pártok országos tevékenységének mielőbbi bemutatása iránt is fokozta az érdeklődést és az igényt. Ε jelentős vállalkozás első része az, amit most végre kézben tarthatunk: az ellenforradalom kezdeti éveiben és Bethlen tízéves kormányzata időszakában tárgyalja a témát, de számos kitekintéssel a liberális polgári pártok történetének további alakulására is az ellenforradalmi korszak második felében. Minthogy az előzményekre való utalással sem marad adós, hanem a dualizmus korából eredő gazdasági-társadalmi, ideológiai, szervezeti gyökerekre, majd - főleg következményeik, hatásuk szempontjából - az 1918-1919-es forradalmakra is elemző módon utal, megadja a szükséges távlatokat az e kötetben részletesen tárgyalt szakasz helyes - a fejlődésvonalak egészét figyelembe vevő - értékeléséhez. A Tanácsköztársaság megdöntését követően a polgári társadalom ellenforradalmi restaurációja során igen szorongatott helyzetbe kerültek még a liberális pártok is, amelyeket a régi rend aláaknázásával vádoltak, s az 1918. évi polgári demokratikus forradalomban játszott szerepükért a szocialista forradalom „szálláscsinálóinak" tekintettek, nem is szólva felelőssé tételükről az ország korábbi területi integritásának veszélyeztetése, majd elégtelen védelme tekintetében. Jászi Oszkár Országos Radikális Pártja 1919 őszén már nem is alakult újjá; vezére emigrációból kísérte figyelemmel a magyarországi helyzet alakulását. A magyarországi zsidóságot nemzetietlenséggel vádoló antiszemitizmus magasra csapó hullámai közepette is újra megjelent azonban a színen Vázsonyi Vilmos Demokrata Pártja, neve elé illesztve a Nemzeti jelzőt. Ugyancsak a politikai küzdőtérre lépett újból a Függetlenségi és 48-as Párt, de eltávolodva az emigráns sorsot vállaló korábbi vezérétől, Károlyi Mihálytól, akit az ellenforradalmi Magyarországon majd hamarosan perbe is fognak és elítélnek. Hogy e két liberális párt még az ellenforradalmi fehérterror tobzódása közepette sem tartotta kilátástalannak harcba indulását, azon a feltételezésen alapult, hogy a győztes antanthatalmak, a békeviszonyok kialakításában döntő szóval rendelkező nyugati demokráciák, nem fogják tűrni, hogy Magyarországon szélsőséges jobboldali reakció vesse meg tartósan a lábát, s nyomásukra meg fog nyílni az út a liberális pártok számottevő érvényesüléséhez az ország politikai életében. Miután a második
