Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
540 SÁNDOR PÁL volt a nápolyi, szicíliai, illetve a piemonti felkelések idején a szövetség rendszerével - a nyüt katonai beavatkozásra. Rendszerének fenntartására azonban - ekkor már inkább védelmi állásból — minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vesz. Az osztrák örökös tartományokban felemeli a hadsereg kiadásait fedezendő fogyasztási adókat, lázas fegyverkezésbe kezd, és katonai erőket irányít a nyugati és a galíciai határszélekre. A külső körülmények ilyen alakulása magyarázza meg, miért lazult — ha csak rövid időre is, a münchengrätzi egyezmény megkötéséig — az osztrák abszolutizmus hatalmi apparátusának szorítása a hazai politikai életre. Miként a víz alá szorított eleven test a felszínre tör, ha csökken a felülről ránehezedő nyomás ereje, úgy tör most — 1831 után — ismét előre a magyar nemesi ellenállás, és követeli a polgári és nemzeti fejlődés problémáinak saját sérelmeihez igazított orvoslását a feudális-abszolutisztikus rendszert konzerválni igyekvő kormánypolitikával szemben.4 5 Ehhez a belpolitikai helyzet is éppen érlelődik. Kivált, amióta Széchenyinek a politikai közvéleményt - a reformszellem első igazi nagy hatású gondolatainak megformálásával - felkavaró munkái egymás után napvilágot látnak 4 6 miközben a rendszeres 4 5 Ausztria hatalmi helyzetének romlása és a magyar nemesség megújuló ellenállása között az -időbeli egybeesés folytán fennálló - összefüggés ma, még módszeres kidolgozásra vár. Az évtized fordulóján lejátszódó események egymással összefüggő sora azonban részben az eddigi irodalomból, részben az újabb levéltári forrásokból felvázolható. Most — a teljesség igénye nélkül - csupán a következő munkákra, ületve forrásokra utalunk. Az egykorú hazai irodalomból, még ma is használható Horváth Mihály, Huszonöt év i. műve, amely egykorú megfigyeléseket tartalmaz az 1828-31. évek között lejátszódott európai eseményekről és azoknak a hazai viszonyokra gyakorolt hatásairól is, I. k. 225-265.; a későbbiek közül érdekes adatokat tartalmaz - de rendszertelenül egybegyűjtve és minden koncepciót nélkülözve — Horváth Jenő: Magyar diplomácia című Budapesten 1928-ban megjelent könyve. Adataiból kitűnik: már az 1825. évi országgyűlés megnyitása is szoros összefüggésben volt a „keleti kérdés" okozta válsághelyzettel, mint ezt egyébként Horváth M. is megírta már korábban. Az orosz hadak a Kárpátok mentén vonultak Moldván és Havasalföldön keresztül Konstantinápoly felé. 1828-ban a bécsi kormány katonai kordont vont egy várható orosz támadás ellen, amelynek feltételezett központja - mint ezt Radetzky tábornok „Militärische Lage Österreichs" című munkájában írja — a Közép-Duna vidéke. Idézi: Horváth Jenő fentebb említett könyve 6-8. lapjain. Az 1828-29. évi orosz-török konfliktusról, s benne Ausztria szerepéről, az eddig megjelent osztrák munkák vonatkozó adatai mellett, még továbbra is nagy mennyiségű és módszeresen fel nem tárt diplomáciai iratanyag tájékoztat. Ezek főleg bizalmas tudósítások, amelyeket báró Ottenfels Ferenc, Ausztria Konstantinápolyi követe írt - olykor naponta is - Metternich számára. Erről: Haus, - Hof- und Staatsarchiv, újabban Wiener Staatsarchiv, Türkei, VI. — Berichte-Weisungen, 1828-29, 36—37—38. sz. kartonok. Hasonlóan fontos, és ma még szintén alig használt jelentések szólnak az osztrák-orosz viszony alakulásáról 1829-36 között a szentpétervári követ, Fiequelmont Karl Ludwig tollából: Staatskanzlei. Rußland. III. Berichte, 86-106. sz. kartonok. Hosszú jelentés tudósít 1830-ból, a júliusi forradalmat követően kitört augusztusi zavargásokról a rajnai tartományokban: Kabinettsarchiv, Geheim-Akten, 1830, 4. sz. kartonban a következő főcímmel. „Darstellung des Benehmens der preuss. Regierung in den rheinischen Provinzen nach der Juli-Revolution." A bécsi augusztus 30-i zavargásokról ld. Helmut Bleiber: Die Unruhen in Wien im August 1830. Zur Frage der Auswirkungen der Pariser Julirevolution auf die Monarchie der Habsburger, Zeitschrift für Geschichtswissenschaft 1974. 7. füzet 723-729.1. Az 1831. évi lengyel vereséget követő, további orosz térfoglalásnak az osztrák abszolutizmus uralkodó köreire gyakorolt hatásáról, illetve Metternichnek egy osztrák-francia-angol szövetség létrehozása érdekében kifejtett időleges és sikertelen kísérleteiről már Horváth Mihály is írt, említett munkája I. kötetének 264-265. lapjain. 46 A „Hitel" első pesti kiadásának időpontja: 1830 július 28. 1832-ig még további három kiadása - köztük egy német nyelvű - lát napvilágot. A „Világ" 1831-ben szintén Pesten, míg az ebben az évben elkészült „Stádium" a cenzúra folytán csak két évvel később, Lipcsében jelenik meg.
