Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
A PÁLYAKEZDŐ DEÁK PORTRÉJÁHOZ 541 munkálatok megélénkülő vitái is folynak a megyékben.4 7 Erre az időpontra esik a régi magyar táblabíróvilágot megtestesítő, idősebb nemesi nemzedéknek4 8 a fiatalabb és a francia felvilágosodás eszmei öröksége, az angol gazdasági liberalizmus, az alkotmányos állami berendezkedés, az egyéni szabadság és tulajdon ideái iránt fogékony útkeresőkkel való felváltása. Az apákat váltó ifjak köréből kerülnek ki azok, kik már azon fáradoznak, miként hántsák le a „roskatag feudalizmus hajdan csillogó rongyai"-t4 9 a magyar társadalom testéről. Ez a fiatal nemzedék, amelyben a kisvagyonú, vagy éppen vagyontalan ügyvédek csoportja mellett, egyes jobbmódú nemesek és a gazdálkodás, az élet gyakorlati tapasztalatai nyomán a polgárias eszmék iránt fogékonnyá váló gazdag pártfogók bővülő csoportjai gyülekeznek össze, nem marad tétlen. A hazai politikai élet mezejére friss erővel kilépő fiatal újítók a régi és a rendi szellem útvesztőjében megrekedt operátumok nemzeti-polgári irányú átalakításáért kemény küzdelmet vívnak a megyékben.5 0 1831 elején vizsgáló bizottságok alakulnak megyeszerte, amelyek a nádor által megküldött országos bizottságok kinyomtatott munkálatait vitatják és véleményezik, hogy „ezekhez képest adják a követek utasításait" az eljövendő országgyűlésre. Zalában a kinevezett bizottság munkájában ott a két testvér is; Antal a bizottság elnöke, Ferenc az egyik tagja.5 1 A győri jogakadémiát 1808-ban elvégzett és az 1809. évi nemesi felkelésben részt vett, onnan kapitányi ranggal hazatérő Antal a régi magyar táblabíróvilág egyik tipikus alakja, a meggyőződésből fakadó elvi állhatatosságnak, a katonás rendszeretetnek és a rendelkezni szerető modornak egyéni motívumaival. Az 1823-i rendi ellenállás keménykötésű vezéralakja megyéjében, táblabíróként; ennek köszönhetően második követ az 1825/27-i országgyűlésen; 1828-tól megyéje első alispánja, 1830-ban pedig már első követe is. Előtte a kormány királyi tanácsosi címmel kínálja az újoncállítás meg az adóügyben tanúsított ellenállását puhítandó, amit azonban ő elhárít magától. Nemcsak megjelenése — egyenes tartás, gondosan ápolt, katonás külső, komoly arcvonások, mely mögött a lélek mélyére látó Kölcsey pillantja csak meg a verselő hajlamokról is árulkodó természetet —, de egész karaktere is hajlíthatatlan keménységű. Erős szálakkal kötődik a rendi életforma és intézményrendszer világához, ám az ettől meghatározott keretek közt emberi méltó-4 7 Ezekről részletesen szól, de a titkosrendőri jelentések egyoldalú használatával és kritikai rostálása nélkül, némileg felnagyítva az egyes megyékben jelentkező progresszív tendenciákat: Barta István: A fiatal Kossuth és kora c. doktori értekezése. Kézirat. Bpest, 1963. Rövidített változata: A fiatal Kossuth. Bpest, 1966. főként a 44., 97- 98., 100-146., 149., 153-154., 164-173. A munkálatokról Széchenyinek az volt a véleménye 1831-ben, hogy azokban „nincs egyetlen talpkő" sem. Viszota Gyula, mint kiadó: Gróf Széchenyi István naplói 1830-1836. Bpest, 1934. IV. k. XXXIX. 1. Wesselényi szerint „sok velő nincs" bennük és „talpköve sem igen van az sem kétséges". Barta: A fiatal Kossuth: i. m. 113. Deák később, 1834-ben, a polgári törvénykönyv kerületi vitája kapcsán, úgy nyilatkozott, hogy „az országos küldöttség . . . rendszert nem alkothatott, mert csak a hiányok kiegyengetésére s foltozásra volt kiküldve". O. T. III. k. 170. 48 Büsbach P.. i. m. I. k. 8-9., 14. II. k. 32-33. és 138. Továbbá: Gyürky Antal: i. m. I. k. 119-122. Ugyanerről: Sréter János: Visszaemlékezések. Buda, 1842. 29. és a következő lapok. 49 Deák szavai az 1834. évi november 10-i országos ülésen mondott híres beszédéből. (O. T. III. 687.) 50 Kosáry Domokos. Kossuth Lajos a reformkorban. Bpest, 1946. 32. Barta 1. i. m. 97-98., 106., 127-146., 149., 153- 154., 164-173. lapokon. 5 ' ZML. Közgyűlési Jegyzőkönyvek (a továbbiakban Kj ) 1831. Nr. 1. sz. január 17. 6 Századok 1981/3
