Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
A PÁLYAKEZDŐ DEÁK PORTRÉJÁHOZ 537 olvasásával. Scott Napóleonját a húszas évek végén olvassa, később pedig minden munkáját megrendeli. Látszólag ellentmondásnak tűnik, miért rajong a hétköznapok tényeihez kötődő Deák a történelmi múlt valóságát a fantázia sejtelmes messzeségének világába átvarázsló Scott romantikája iránt. Valójában a fantázia kiélési lehetőségének most egy másik, a szellemi önművelés eszközeivel megvalósított módjáról van szó, amikor a nagy képzelőerő megszabadítja önmagát a gondolatok logikai súlyának terheitől, hogy szellemét feloldozza a valóságos jelen konfliktusaitól, és a tényleges áldozatok nélküli mesék varázslatos világába meneküljön. A szellem nagy pihenése ez, hogy „elfelejtse" a történelmi jelen cselekvési lehetőségeinek szűkre szabott határait, és lehetővé tegye a képzelet kötöttségektől mentes szárnyalását. Az eszmék rokonsága mellett, ez a belső igény magyarázza nála Vörösmarty romantikus költészete iránt érzett rajongását is; a Zalánt, megjelenését követően, még két évtized múltával is könyv nélkül tudja. Hasonló indíték vezetheti a drámaművészet területére tett szellemi kirándulásánál is, amikor a schlegeli dramaturgia iránt érdeklődik. A romantikus irodalmi eszméket népszerűsítő és összefoglaló Schlegel fordításában ismeri meg Shakespeare műveit, de olvassa a drámaművészeti és irodalmi Előadásokat is (Vorlesungen über dramatische Kunst und Literatur); ugyanúgy, mint a humanizmus, az egyetemes haladás, az emberszeretet és türelem eszméit és érzéseit sugárzó Lessing műveit.4 2 (Sämtliche Werke.) 4 2 A fiatal Deák egykorú olvasmányairól és műveltségéről a következő elszórt adatok tanúskodnak. A francia, bajor porosz és osztrák törvénykönyvek, valamint az 1791. évi rendszeres munkálatok ismeretére ld. országgyűlési beszédeinek vonatkozó visszautalásait 1834-ből. Kossuth Lajos, Országgyűlési Tudósítások, sajtó alá rendezte a Történettudományi Intézet Munkaközössége Barta István vezetésével, Bpest, 1949 III. k. 170. (A továbbiakban: O. T.); a Pestről beszerzett jogi, történelmi, szépirodalmi, valamint esztétikai tárgyú olvasmányairól, az „Auróra", a „Tudományos Gyűjtemény" előfizetéséről és olvasásáról, a közvetítők neveivel, elsősorban Stettnerhez és Vörösmartyhoz írott leveleiből szerezhetünk tudomást. Ezek Pukánszky többször említett közleményeiben és a VMÖM kritikai kiadásának, már szintén említett 17-18. köteteiben találhatók. Hasznos tájékoztatásul szolgál Panka Károly Deák Ferenc könyvtáráról szóló ismertetése a Magyar Könyvszemle 1938. 3. füzetében a 288-293. lapokon. Az itt közöltek összevethetők Ágai Adolf: Deák és Eötvös József az olvasmányaik tükrében című írásával, amely a Literatúra 1935. évi szeptember 1-i századában jelent meg a 266. oldalon. Az utóbbiban közölt olvasmányok ismerete minden bizonnyal már a későbbi évekre vonatkoztatható. Ugyanígy valószínű, hogy az amerikai, svájci, angol, belga jogviszonyok tárgyában írott külföldi szerzők munkáival is csak az 1830-as évek vége felé ismerkedik meg Deák. Erről ld. Áldor i. m. 59. Deák széljegyzeteiről a Magyar Könyvszemle tesz említést. Montesquieu műve 2. kötetének 20. lapján ez a jellemző széljegyzet olvasható Deák tollából: „Die Politik ist eine Stumpfe Feile, welche unmerklich angreift, aber gleichwohl ihren Zweck erreicht." A „smithianizmus" hatásáról Deák nemzetgazdpsági nézeteiben későbbi országgyűlési beszédei tanúskodnak. Erről értekezik Fenyvessy Adolf: Deák Ferenc nemzetgazdasági nézetei c. dolgozatában. Budapesti Szemle, 1882. 32. sz. 1-26. Az „egész nemzet köztulajdonát" s minden elidegeníthetetlen jogát képező vallásszabadságról kifejtett nézeteiről szól Kovács Sándor Deák Ferenc és a vallásszabadság című értekezése a Protestáns Szemle 1907. évfolyama 5-16. lapjain. Ugyanerről máig is ismeretlen részleteket tartalmaznak Deáknak sógorához 1833-ból, Pozsonyból írott s eddig még nem publikus levelei is. OSzK.-K-L. A felvilágosodás és a liberalizmus korának állam- és jogbölcseleti nézeteit hirdető, illetve közvetítő szerzők ideológiájáról, azok hazai hatásairól Szabó Imre út könyvet, A burzsoá állam és jogbölcselet Magyarországon, Bpest, 1955. Legújabban ld. Bíró Ferenc: Voltaire és Rousseau a felvilágosodáskori magyar irodalomban című tájékoztató dolgozatát a Magyar Tudomány 1978. évi 11. számában a 808-814. lapokon. A felvilágosodás korának átfogó és a korszerű történeti szemléletet érvényesítő módszeres vizsgálatát Kosáry Domokos legújabb műve nyújtja, Művelődés a XVIII. századi Magyarországon címmel. Bpest, 1980.
