Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
538 SÁNDOR PÁL A fentiek alapján bizonyára sikerült érzékeltetnünk: a fiatal Deák, aki hivatali teendőit végzi a megyében - 1829 óta táblabíróként is — íróasztalán az elkészítendő tiszti vélemények, az árva-ügyi küldöttségek, a különféle űriszéki és vármegyei perek jegyzőkönyveinek halmazával, szellemi ismereteit és műveltségének szintjét tekintve a létformájának megfelelő tudat felső szintjén mozog, önmagát a történelem- és a jogtudományokban aktív módon kifejezni, az irodalom és az esztétika ízlést csiszoló passzív élvezetében feltalálni tudó egyéniség, akiről a Festetics László grófot keszthelyi birtokán meglátogató angol vendég is megjegyzi — miután Deák is részt vesz társaságában -, hogy nemcsak a magyar, de az európai viszonyokról is felettébb tájékozott.4 3 Valóban: Deák a hazai közélet és az európai események távoli, de érzékeny megfigyelője, aki a 30-as évek elején már határozott politikai koncepcióban fejti ki a maga álláspontját a magyar politika néhány lényeges és időszerű kérdéséről. Nem kezdeményező, támadó, nem is hangos és nyugtalan újító. Inkább halk hangú hirdetője és türelmes okfejtője a politikai megújulás gondolatának, aki személyét a tartózkodás hátterének csendjébe burkolja. Előrehaladni nem egyszerre és frontálisan, hanem csak egyenként és fokozatos léptekkel kíván. Elutasít minden erőszakos lépést, mivel a régi szokások rabjai közt is vannak „irgalmasok", akik csak azért ellenkeznek az újjal szemben, mert azt „erővel tolták nyakokra". A reformpolitika sikerének fontos előfeltételét a megyei nemesség szívós politikai felvilágosításában, a megyék közti „nyilvánosság" szisztematikus kiterjesztésében, a megyei ellenzék politikai együttműködésében és összetartásában látja, mert „Pest még nem Páris, hogy példája törvényt szabjon. .. még nem bírja nemzetünk közbizodalmát", s ezért példája más megyék számára zsinórmértékül sem szolgálhat. „Hazánkban — fejtegeti a fiatal Deák — csakugyan a Vármegyék teszik valóságos forrását a Törvényhozásnak ..." Ezért hívja vissza a „nagyok"-at - Széchenyit, Andrássyt és Wesselényit - a hazai politikai élet igazi bástyái közé, a megyék partikuláris centrumaiba, mert ők - éppen ekkor - a törvényelőkészítés időszakában „többet használnak jószágaik megyéjében", mintha Pesten „együtt ülnek". Politikai fejtegetéseit 1832. február 27-én veti papírra,44 az eljövendő országgyűlést előkészítő bizottsági ülések aktív résztvevőjeként megyéjében, ahol a régi és az új ideák közti küzdelem a követutasítások dolgában csakúgy, mint a követek személyének megválasztása körül ekkor még nem dőlt el. Zalában az ellentétes politikai eszmék csatája fokozatokban bontakozik ki; egyik jellegzetes eseménye a követváltás Antal és Ferenc között. II. A követváltás a testvérek között, amely nem játszódik le előzmények nélkül, az országos politikának a megyei életben is tetten érhető korszakváltásával esik egybe. Az 1830-as évek kezdete fordulópont a hazai politikai életben. A sérelmi politika iskoláján nevelkedett idősebb nemzedéket a társadalmi reformok iránt fogékony ifjabb váltja fel. Oly időben, amikor a négyhatalmi szerződés elvei szerint még 1815 novembere óta megvont európai hatalmi egyensúly elmozdulásai egyre kedvezőtlenebb körülményeket 4 3 Gyámleánya visszaemlékezése 60. 44 Pukánszky i. m. 315-318.
