Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III

MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME 1790-1848 KÖZÖTT 509 12. táblázat A gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab) tízéves szakaszonkénti átlagárai Magyarországon és az örökös tartományokban (1821-1850)' Évtized Magyarország Örökös tartományok Évtized egy ausztriai mérő konvenciós forintban Áralakulás, % Áralakulás, % 1821-1830 1 ft 02 kr 100 1 ft 41 kr 100 1831-1840 1 ft 23 kr 133,87 1 ft 50 ki 109,9 1841-1850 2 ft 17 kr 220,97 2 ft 07 kr 125,74 1831-1840 es 1841-1850 közötti emelkedés aránya « 87,10 15,84 1Földes Béla: Statisztikai tanulmányok a gabonaárak hullámzásairól a XIX. században és a gabona drágaságok hatásairól. Budapest, 1882. 30. o. A pesti piaci évi átlagárak alapján. A 18. században még a magyarországi teljes kivitel értékének nagyobb részét jelentő élőállat-export 1815 és 1834 között a második, 1838 óta az árukivitel értékrangsorában a harmadik helyre szorult vissza. Az élőállat-kategórián belül a szarvasmarha-kivitel az örökös tartományokba az 1840-1845 között eltelt években 28,74%-kal múlta felül az 1831-1840 között eltelt tíz év kiviteli átlagát. Ez azt jelezte, hogy bár a Kaiser Ferdinand Nordbahn üzembehelyezése óta nemcsak a galíciai gabonát, hanem a szarvasmarhát is vasúton lehetett szállítani, elsősorban a cseh-morva örökös tartományokba, mégis bírta a versenyt a magyarországi szarvasmarha is az örökös tartományok piacain, mivel a vízi úton szállítás költségei, az élőállat-szállításra épített uszályok révén a vasúti fuvardíjaknál alacsonyabbak voltak. A szarvasmarhaáraknak az 1830-as években némileg emelkedő tendenciája valamelyest ellensúlyozta a kivitt mennyiség ekkor még csökkenő irányzatát. Az 1840-es évek szarvasellátni az éhező, túlnyomó többségében szlovák, kárpátukrán lakosságot. Emiatt a hatóságok célravezetőbbnek látták a gabonabehozatalt, elsősorban Galíciából, esetleg Bukovinából. Ha pedig, mint 1842-ben is, az aszály az egész országban tönkretette a szemesterményt és a takarmánynövényeket, még sürgősebb volt az import. P. H. 1845. 14. sz. 55. 4. jegyzet. - 1831 és 1842 között a hol itt, hol ott felbukkanó ínség miatt évi átlagban 23 333 bécsi mázsa gabonát hozott be a Magyar Királyság Galíciából. - Marhavész vagy juhelhullás esetén ugyanígy jártak el. 1831 és 1842 között évi átlagban 39 633 darab élőállat importjára került sor Galíciából az északi megyék ellátása végett. P. H. 1845. 15. sz. 57. - Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy ezek a tények is annak a jelenségnek tünetei voltak, hogy egységes belső piac a Magyar Királyságban még nem jött létre. 4 Századok 1981/3