Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III
508 MÉREI GYULA A kivitt árumennyiség értékét nézve 1819 és 1834 között a harmadik helyre visszaesett, ám 1838-tól második helyre lépő és ezt végig meg is őrző gabonaexport kilátásai az 1830-as évek óta, elsősorban a (a lóval vontatott hajónál gyorsabb és olcsóbb) gőzhajón való szállítás egyre bővülő lehetőségei révén 1848-ig emelkedő irányzattal javultak. Az örökös tartományok megmaradtak állandó és növekvő felvevőképességű piacnak, ahol a magyarországi gabona jól állta mind az odesszai, mind az 1840-es évek első harmadának vége felé már versenytársként fellépni tudó galíciai gabona versenyét. Előmozdította a gabonaexportot az 1829. novemberi vámleszállítás is, amely a magyarországi búza bécsi mázsánként! beviteli vámját 15 1/4 ezüstkrajcárra szabta az örökös tartományokba, 22 1/4 krajcárra a más országokba szállítás esetén.4 4 Mindez a gabonatermelés mennyiségének - külterjes módszerrel történő - növelésére serkentette a nagytömegű árut piacra szállítani képes birtokosokat, valamint a versenyképesség megóvása érdekében az árugabona gondosabb tisztítására is („szeleltetésére", rostálására stb.). Az állandó és gyarapodó értékesítési lehetőségek hatását jelzi a termelés és a kivitel mennyiségi és értékarányainak alakulása. A 18. század utolsó évtizedének átlagtermését jelző 1798. évi adatot egybevetve az 1831-1840. évek tízéves átlagával, a mennyiségi emelkedés 83,76%-os, az értéké 51,016%. A kivitel mennyisége 1798 és 1841-1847. átlagait egymáshoz viszonyítva az emelkedés 89,39%-os. Az export értéke 1798 és 1831-1840 között 267,24%-kal, az 1831-1840 és 1841-1847 évek átlagait egymáshoz viszonyítva további 59,57%-kal gyarapodott. A termelés és a kivitel mennyiségének egymáshoz viszonyított aránya 1789-ben 4,3-4,5%, 1798-ban 4,427, az értékeké 2,69, ill. 3,04%, 1831-1840 között pedig 6,64% (1. a 11. táblázatot). A termelés mennyiségének és értékének növekedését szemléltetve, nem hagyható figyelmen kívül a gabonafélék átlagárainak emelkedése sem, amely egyenletesen tartotta a lépést az európai' gabonafélék irányzatával. Ezen belül azonban mindenekelőtt a bécsi gabonapiac áraitól függött a magyarországi gabona árának alakulása a legfőbb vásárhelyeken, ez esetben elsősorban Győrben, részben Mosonban. Az itt működő kereskedők spekulációs felvásárló-raktározó, majd kedvező árfolyamok esetén tömegméretekben gabonát piacra dobó tevékenységét főként a bécsi áralakulásban kifejezésre jutó konjunktúra határozta meg, amelyet az egyes örökös tartományok esetenként eltérő terméseredményei is befolyásoltak. (1843-ban például Morvaországban, Csehországban volt rossz termés, és ez felhajtotta a gabonaárakat). Más években az örökös tartományok jó termése lenyomta az árszintet (pl. 1842-ben).4 5 Ugyanakkor az áremelkedés üteme egész Európában és Magyarországon is, valamint az örökös tartományokban, a szállítási viszonyok javulásával összefüggésben lassúbb volt, mint a gőzvontatású hajók alkalmazása előtt. Az 1841-1847. közötti évek átlagos gabonaárainak nagyobb arányú emelkedésén már érzik az 1845—1846. évek Európa-szerte rossz terméseinek árfelhajtó befolyása. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, hogy az örökös tartományok 1834—1837. között 1,097 000 ft. C. M. értékű gabonát importáltak más országokból.46 44 A 15 1/4 krajcárból 4 krajcár volt az ún. rendi kárpótlási illeték. 4S A bécsi gabonapiac ármeghatározó hatásáról az örökös tartományok terméseredményeinek függvényeként P. H. 1842. 17. sz. 65., 26. sz. 109., 28. sz. 117., 1843. 33. sz. 129. - A spekulációs célú gabottavásárlásokra P. H. 1839. 18. sz. 73., 1841. 53. sz. 221., 1844. 74. sz. 289., 1845. 8. sz. 29., 1846. 1. sz. 1., 46. sz. 189. 4 6 Ha ellenben a Magyar Királyság északi megyéiben gabonaínség volt, a nagy gabonatermelő' országrészek a rossz közlekedési viszonyok miatt még jó termés esetén sem tudták mindig a kellő időben
