Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III

MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME 1790-1848 KÖZÖTT 497 tartományokkal (1789-1847) (konvenciós forintban) Ebből a A teljes külkereskedelmi forgalom összege Százalék kivitel behozatal százalékos részesedése 21 130 850 68 973 699 76 976 474 79 491 666 103 948 147 107 383 655 100,00 326,41 364,28 376,19 491,92 508,18 56,62 54,00 59,99 58,72 52,54 51,92 43,38 46.00 40.01 41,28 47,46 48,08 náltuk. Az összegek kiszámolásánál nem vettük figyelembe a Velencével és Lombardiával lebonyolított kereskedelmi forgalom értékeit.) Tekintettel arra, hogy Erdélynek az örökös tartományokkal lebonyolított kereskedelmi forgalma 1819-1828 között 8 évi átlagban Magyarország kivitelének 0,12%-át, behozatalának 2,64%-át tette, Erdély nyugati irányú külkereskedelmi forgalmi értékeinek Magyarországéihoz számolása okozta hibaforrás nem túlságosan nagy. Erdélynek ezen területekkel lebonyolított kereskedelmi forgalmának Magyarországéhoz viszonyított arányai - feltehetően - 1828 után sem módosulhattak jelentősen, mivel külkereskedelmi forgalmának túlnyomó részét a román fejedelemségekkel és a török uralom alatt levő más területekkel bonyolította le egészen Kisázsiáig terjedően. 6 A Tafeln zur Statistik der österreichischen Monarchie. Wien. c. sorozatnak a megfelelő évek külkereskedelmi adatait tartalmazó kötetei. - Fényes Elek: Magyarország leírása Pest, 1847.1. 93-94 oldalán közölt adatok szerint Magyarország 1841-1845 között évi átlagban 54 733 524 ft értékű árut hozott be az örökös tartományokból és 59 862 072 ft érőt szállított oda. Említést érdemel az egykorú források néhány észrevétele a statisztikákban szereplő értékek hitelességéről. A Pesther Handlungszeitungban közölt tanulmány szerzőjének véleménye szerint az örökös tartományokból Magyarországba irányuló áruszállítmányok értéke amiatt feltűnően magas, mert ezeknek az ára folyton változik, és a statisztikai és a vámhatóságok ezt figyelembe is veszik, míg a Magyarországból az örökös tartományokba szállítottakét mindig azonos árbázison számolják. Ebből a tanulmány írója arra következtet, hogy a Magyarországból az örökös tartományokba jutó, túlnyomód részt az élelmezést szolgáló, továbbá a növényi és állati eredetű nyersanyagok valóságos értéke kisebb annál, ami a statisztikában szerepel. (Pesther Handlungszeitung . . . 1845. 14. sz. 54. o. 1. jegyzet). Ezzel szemben a Bécsben működő és Freiherr Carl von Czoernig vezette statisztikai hivatal kiadványa szerint 1840 óta változtatott árbázison, a valóságos piaci árak figyelembevételével számítják ki az örökös tartományok Magyarországgal lebonyolított kereskedelmi forgalmának értékét, míg ezt megelőzően becsült árak alapján állapították meg a behozott és a kivitt áruk értékét. 1840 óta számos, mindenekelőtt a Magyarországba szállított áruk közül a legnagyobb értékösszegű textiláruk árszámítási bázisát csökkentették jelentősen a statisztikába felvett értékek kiszámításánál. (A kötött- és szövött pamutárukét a korábbi - fontonként - 15 ft-ról, 2 ft-ra, a finom gyapjúárukét 8 ft-ról 3 ft-ra, a közönséges gyapjúárukét 8 ft-ról 1 ft 6 kr-ra.) így érték el, hogy az örökös tartományokból Magyarországba és Erdélybe szállított áruk értéke jelentős mértékben kisebb lett, mint hogyha a korábbi árbázison számították volna ki. Ugyanakkor a statisztika nem említi, hogy a Magyarországból az örökös tartományokba szállított áruk értékének megállapításakor változtattak-e korábbi - becslés szerinti - értékelésen vagy sem? (A Hauptübersicht ... 1840. évi adatokat tartalmazó kötetének 212. oldalán az 1. jegyzet adja elő a fentieket); Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy amennyiben a külkereskedelmi forgalomba került áruk értékét piaci áron számították ki, akkor is a bécsi és nem a magyarországi piaci árakat vették figyelembe, amelyek - a mezőgazdasági termények viszonylatában - egyébként is vidékenként eltérők voltak aszerint, hogy az értékesítés helye közel