Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III

496 MÉREI GYULA 4. táblázat A Magyar Királyság külkereskedelme az örökös Évi átlag Kivitel Százalék Behozatal Százalék 1789' 11 964 222 100 9 166 628 100 1819-18282 37 246 632 311,32 31 727 067 346,12 1831-18403 46 181 271 385,99 30 795 203 335,95 1831-1842" 46 678 333 390,15 32 813 333 357,97 1840-18465 54 611 830 456,46 49 336 317 538,22 1841-1847' 55 751 192 465,98 51 632 463 563,27 Források: 1 Ember Győző: összefoglaló statisztikai táblák Magyarországról a XVIII. század végén. Kimutatás egyrészt az örökös tartományok, másrészt Magyarország, Galícia és Tirol közötti áruforgalomról 1789. Statisztikai Szemle, 1971. 12. sz. 1261. o. 2M.O.L. Magyar Kamarai Levéltár E. 703. A Magyar Kamara Számvevősége. Tabellar Übersicht der Commerzial-Bilanz fúr Hungarn die Jahre 1817-1828 betreffend. (Készítette a k. k. Banco-Hofbuchhaltung Wien. - M. Gy.). A fenti öszegekben nincsenek benne a vámkülföldként kezelt Trieszt behozatalának és kivitelének évi átlagai (2 094 219 ft, illetve 585 509 ft). Velence és Lombardia külkereskedelmi forgalmának Magyarországra vonatkozó adatait - egy esetet kivéve — az egész korszakban szintén nem vettük figyelembe, mert nem tartoztak az örökös tartományok közé. Ellenben 1819-1828 között minden esetben beleszámítottuk Magyarországnak az örökös tartományokkal lebonyolított külkereskedelmébe az 1823-1828 évek átlagát (behozatal 700 490 ft, kivitel 1 409 078 ft). Fiume és a többi olyan adriai kikötő vonatkozásában (Buccari, Porto Re, Zengg), amelyek 1822 óta Fiumével együtt államjogilag már a Magyar Királysághoz tartoztak, a Littorale Hungaricum (Magyar Tengerpart) elnevezéssel kapcsolt részként, külön igazgatás alatt. A vámhatóságok vámkülföldi elbánásban részesítették ezeket a kikötőket. Az 1819-1822. közötti évekről nincs kimutatás, mivel nem tartoztak Magyarországhoz, hanem az 1816 közepén felállított Illir Királysághoz (Pajkossy Gábor, a MTA Történettudományi Intézete tudományos munkatársának összeállítása alapján.) 3 Tafeln zur Statistik der österreichischen Monarchie. Wien, 1843. Ez esetben a Lombardiával és Velencével lebonyolított külkereskedelmi adatok levonása a behozatal és a kivitel teljes összegéből nem volt lehetséges. 1831 óta a hivatalos statisztikák értékei egyenértékűen azért sem vethetők egybe az 1819-1828 éviekkel, mert a hivatalos statisztikai szervek megváltoztatták az árucsoportokat, továbbá amiatt sem, mert 1831 óta egy összegben adták meg a Magyar Királyságnak és az Erdélyi Nagyfejedelemségnek az örökös tartományokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmának értékeit, noha Erdélynek az örökös tartományokkal folytatott külkereskedelme, mint erről a következőkben említés történik, Magyarországéhoz képest csekély volt. 4 Der Handel Ungarns und seiner Nebenländer mit den andern im Zollverbande befindlichen Provinzen des österreichischen Kaiserstaates, in den Jahren 1831-1842. (Pesther Handlungszeitung. Kommerzial- und Industrie - Anzeiger. 1845. A lap 13-17. számában közölt dr. H. (Triest) aláírású tanulmány egyik jegyzetéből kiderül (13. sz. 49. o.), hogy a közleményt átvették az österreichischer Lloyd című lapból. Az írásmű összbirodalmi szemléletű. - Ez a tanulmány nem közli Erdély külkereskedelmi adatait, ám - feltehetően - számításba vette Magyarországnak a Habsburg-uralom alá tartozó Velencével és Lombardiával, továbbá Trieszttel lebonyolított kereskedelmi forgalmát is. 5 Hauptübersicht desWerthes und des Zollevertrages der Waaren Einfuhr und Ausfuhr aus und nach Ungarn und Siebenbürgen im Jahre . . . Wien. (Hauptübersicht des Verkehrs von Ungarn und Siebenbürgen mit den anderen österreichischen Provinzen. Hrsg. von Rechnungsdepartment der k.k. Allgemeinen Hofkammer. Wien, sorozat része. Itt az 1840-1846. évekre vonatkozó adatokat hasz-