Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III
490 MÉREI GYULA nek csökkentését. A Szászországban előrehaladó ipari forradalom megnövelte gyapjúigény és az angliai felvevőképesség gyarapodása ellenére - az 1825—1827. évi válság hatását is figyelembe véve — a szászországi és poroszországi gyapjútermelés - úgy lehet - elegendő volt ahhoz, hogy a Magyar Királyságból származó import csökkenthető legyen. A korábbi években még létező oroszországi gyapjú-elhelyezési lehetőségeket is úgyszólván megszüntette az ottani termelés jelentős és exportra is futó gyarapodása. A szultán uralma alatt levő területekre onnan jövő, többnyire szerb kereskedők által szállított áruk kivitelének hanyatlása 1827—1828-ban szorosan összefügg a háborús eseményekkel. Befolyásolták egyes áruk külkereskedelmi forgalmának hirtelen változásait az egyes területeken fellépő rossz termések, az állatbetegségek okozta tömeges elhullás nyomán keletkezett ínségek, az 1820-as években különböző időben, más-más országban dühöngő pestis és más, előre nem látható körülmények is. A kivitel területenkénti eloszlási arányainak vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül az az egyébként már jelzett tény sem, hogy az örökös tartományok kereskedői, ügynökei, magyarországi megbízottjai számos esetben közvetlenül a termelés helyén, a nagybirtok központjában a nagybirtokos szervezte árverésen, vagy anélkül, részben és 1848 felé haladva mindinkább az egyes régiók nagytömegű, távoli piacra szánt mezőgazdasági árugyűjtő és -továbbító gócaiban, elsősorban azonban egyes nagyobb városok országos vásárain szerezték be a mezőgazdasági termékeket, amelyeknek egyelőre számszerűen meg nem állapítható hányadát továbbszállították más országokba.2 9 Következésképpen a statisztikában feltüntetett mennyiségeknél több magyarországi mezőgazdasági termék, főként gyapjú került más országok piacaira. Ezeket a számszerűen egyelőre meg nem állapítható exportáru-mennyiségeket a hivatalos külkereskedelmi statisztika az örökös tartományokba szállított áruként számolta el. Ebből következően a Magyar Királyságból az örökös tartományokba jutott mezőgazdasági termékek a megadott teljes értéknél tehát valamivel kisebb, a más országokba szállítottak a megadott értéknél valamivel nagyobb arányban részesedtek, mint a statisztika alapján kiszámolható. Az egykorú sajtó piaci jelentései megerősítik ezt a megállapítást. Arról tájékoztatnak, hogy nem csupán azoknak az országoknak a kereskedői vagy megbízottjai fordultak meg a magyarországi országos vásárokon, amelyek a hivatalos statisztikában árufelvevőként szerepelnek, hanem - elsősorban Pest vásárain — franciák, néha egy-egy angol, németalföldi kereskedő.3 0 Számszerű adatok nélkül, de nagy mennyiségű ágytoll Svájcba, Franciaországba, Hamburgba, rongynak Illírián át Olaszországba szállításáról is tájékoztat az egykorú gazdasági sajtó, nem mulasztván el annak a jelzését sem, hogy a toll cseh, a rongy magyar kereskedők útján jutott el rendeltetési helyére.3 1 Az örökös tartományokból származó importból szembetűnő a gyapjú- és gyapjúáruk (34,5%), a pamut- és pamutáruk (24,5%), a kender- és lenáruk (10,7%) viszonylag magas részesedése a teljes behozatal értékéből. Az első két áru 99,82, ill. 99,18%-a, a 2 9 A felvásárlók gyapjúvásárlás céljából a gyűjtó'központban keresték fel a nagybirtokosokat, ahol vagy árverésen, vagy eló're kötött szerzó'dés alapján, vagy versenytársak nélkül közvetlenül vették meg a termést nagyobb tételben. Oe. N. 1818. 43. sz. 343., 1824. 2. kötet. 49. sz. 392., 1828. 1. kötet 13. sz. 104., 2. kötet 32. sz. 256. Hesperus 1824. 119. sz. 557-558. 30 Hesperus 1825. 2. kötet 181. sz. 724., 1826. 2. kötet 296. sz. 1184., Oe. N. 1828. 1. kötet 25. sz. 192. 31 Hesperus 1826. 2. kötet 297. sz. 1188., 1828. 1. kötet 8. sz. 32.
