Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III

MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME 1790-1848 KÖZÖTT 487 1824-1826 és 1828-ban 1 millión felül, 1827-ben azonban csak 600 ezer ft-tal), sokkal kisebb arányban Stájerországba (100-300 ezer ft. C. M.-on felüli értékkel, amelyen belül 1826—1828-é a középértéken mozgott). Figyelemre méltó a természeti termék árukategória, amelyből Alsó-Ausztria volt az egyetlen jelentős felvevő. (Az export értéke 1822-ben és 1825-ben tetőzött 1 millió ft. C. M.-et meghaladó értékkel, míg 1827-ben (800 ezer) és 1828-ban (900 ezer) visszaesés tapasztalható). Stájerország csak esetenként (négy ízben, de közte 1826-1828) vett át 100 ezer ft. C. M.-et meghaladó értékűt ebből az eddig ismeretien összetételű áruból. A szultán uralma alatt levő területekről érkező és a kivitelben az átmenő áruk sorába tartozó fűszer- és gyarmatáruk legnagyobb értékben Alsó-Ausztriában leltek átvevőre (900 ezer — 1 millió ft. C. M.-en felüli értékben, 1822 óta állandóan emelkedő «tendenciával), továbbá - lényegesen kisebb arányban - Morvaországban és Sziléziában (100 és 400 ezer ft. C. M. között ingadozó és az 1828. évi visszaesést kivéve 1824 óta emelkedő, 300-400 ezer ft. C. M. közötti értékkel). Stájerország ebből az áruból viszonylag csekély értékű mennyiséget vett át (évi 100 ezer ft. C. M.-et meghaladó értékben). Bányatermékeket Alsó-Ausztria és Galícia egyforma arányban és 1825 óta emelkedő tendenciával vett át (évi 100—200 ezer ft. C. M. értékben). Az élelmiszer, valamint a nyers- és kikészített bőráruk kivitele csaknem azonos értékhatárok között mozgott (100 és 500 ezer ft. C. M. között). Élelmiszerből Alsó-Ausztria 1828-ban vette át a legkevesebbet, ellenben Morvaországé és Sziléziáé 1827-1828-ban tetőzött. A nyers- és kikészített bőrkivitelben Alsó-Ausztria, Morvaország és Szilézia, Stájerország, Galícia a sorrend. A kivitel tendenciája minden esetben azonos: 1826—1828 között emelkedő. Külön érdekessége a Magyar Királyság exportjának, hogy kész, ám durva minőségű gyapjúárut is szállított (takarót, közönséges posztót 100-500 ezer ft. C. M. értéket meghaladó mértékben), hat - nem egymást követő évben — Galíciába, két alkalommal Triesztbe. A Habsburgok uralma alatt levő országok határain kívüli államok közül a legnagyobb árufelvevő piacot a szultán uralma alatt levő, határainktól délre fekvő területek jelentették. Nagyságrendben a gyapjúszövetáru-kivitel állt az élen. (Ez a más államokba irányuló teljes kivitel 18,67%-át tette és értéke általában 500 ezer és 1 millió ft. C. M. között mozgott.) Az export értéke először 1823-ban tetőzött egy milliót meghaladó értékkel, utána 1825 volt a másik tetőzés, majd 1827-ben némi esés következik be, de még mindig egy-egy millión felüli értéken marad. 1828-ban hanyatlik azután 900 ezer fölötti értékre. A gyapjúszövetáru-kivitel túlnyomó része pokrócból, takaróból került ki, amelyet a magyarországi kézművesek és manufaktúrák racka és cigája gyapjúból állítottak elő.2 7

A török uralom alatt levő területekre szállított kender- és lenszövetek értéke is elég mázsát szívtak el az országban, 10 ezer mázsát burnótként, tubákként használtak fel. Kivitelre tehát évente átlagosan 130 ezer mázsa juthatott. Hesperus 1827. 84. sz. 334. Az Abaldo magyarországi dohányfelvásárlójának, Ullmann Mórnak Pesten már 1826-ban több dohányraktára volt. Itt osztályozták, kezelték a dohányt az elszállításig. Egy raktár a külvárosban 12 ezer négyszögöl területen 1826-ban még épüló'félben volt. Hesperus 1826. 297. sz. 1188. J7

Oe. N. 1818. 48. sz. 384., Hesperus 1826. 229. sz. 916., 292. sz. 1168., 1828. 2. kötet 32. sz. 256. - A Balkánra irányuló posztókivitel növekedése esetleg összefüggésben lehetett azzal, hogy a 19. sz. háborús eseményei miatt összeomlott a görög textilipar, amelynek központja Thesszaloniki volt. - Erre Gyimesi Sándor figyelmeztetett. Szívességét ezúton is köszönet illeti.