Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III

MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME 1790-1848 KÖZÖTT 485 2. táblázat folytatása Aru neve Behozatal Aru neve Teljes összeg % Örökös tartományok % Külföld % Élőállat (marha, juh, sertés, ló) 3 411 738 8,92 1 024 681 3,23 2 387 057 36,63 Gabona és más szántóföldi, kerti termék 375 766 0,90 269 313 0,85 106 453 1,63 Élelmicikk 307 187 0,70 151514 0,48 155 672 2,30 Méz és viasz 41 934 0,11 10 524 0,03 31 410 0,48 Fűszer, gyógyszer, illatszer, gyarmatáru 5 450 620 13,10 2 065 785 6,51 3 384 835 51,946 Dohány 9 961 0,03 815 0,00 9 136 0,14 Italok 487 071 1,25 221 600 0,70 265 471 4,07 Bányatermék 2 601 232 5,70 1 728 667 5,45 872 565 13,39 Faáru, faeszköz 363 992 0,80 287 150 0,91 76 842 1,18 Üveg- és agyagáru 219 372 0,55 217 241 0,68 2 131 0,03 Nyomdai termék 163 058 0,40 146100 0,46 16 958 0,26 Szatócsáru 189 915 0,50 184 974 0,58 4 941 0,08 Ruházati cikk 18 239 0,05 16 426 0,05 1 813 0,03 Gyapjú- és gyapjúáru5 11 105 569 28,00 10 945 486 34,50 160 077 2,46 Pamut- és pamutáru3 8 718 935 22,70 7 774 300 24,50 944 635 14,50 Kender- és lenáru4 3 406 586 7,90 3 403 503 10,73 3 083 0,05 Fonaláru 414 494 1,05 295 716 0,93 118 778 1,82 Selyem- és selyemáru5 1 041 786 2,70 1 026 270 3,23 15 516 0,24 Nyers- és kikészített bőr, szőrme, prém 2012518 4,00 682 968 2,15 1 329 550 20,40 Természeti készítmény 71 917 0,14 49 223 0,16 22 694 0,35 Művészeti, gyári és mesterségi készítmény 202 992 0,50 186 438 0,59 16 554 0,25 6 Az arányszám amiatt magas, mert magában foglalja a vámkülföldként kezelt Trieszt, Fiume és az egyéb adriai kikötők forgalmi adatait is, amelyeket az 1. táblázat 3. jegyzetében jelzett államjogi indokok alapján az örökös tartományokkal lebonyolított forgalom adataival együtt tárgyalunk. a sorban Csehország és Stájerország közvetlenül — és nem bécsi közvetítők útján — történt gyapjúvásárlásainak értéke a Magyar Királyság piacairól (évenként 100-400 ezer ft. C. M. közötti értékkel). A Csehország felé tartó gyapjúkivitel értéke az 1820-as évek első felében, Stájerországé 1826 és 1828 között volt a legmagasabb). Nem csupán kereskedők, hanem morva, cseh, osztrák-sziléziai posztómanufaktúrák tulajdonosai, vagy megbízottaik rendszeresen vásárolták a magyarországi gyapjút.22 A kivitelben a második helyet az élőállatexport foglalta el. Ezen belül az örökös tartományok közül az első hely itt is Alsó-Ausztriának jutott (évenként 4—5 millió ft. C. M. értékkel 1828-ban érte el az 5 milliót). Jócskán elmaradva követte Morvaország és Szilézia, Stájerország és Trieszt (egyformán 200-500 ezer ft. C. M.-et meghaladó évenkénti értékkel. A kivitel értéke első ízben 1819-1822 között, másodszor 1827-1828-ban tetőzött). Az Illíriába, Fiúméba és a többi adriai kikötőbe tartó élőállatkivitel értéke is 2 2

Hesperus 1826. 228. sz. 912., 1828. 1. kötet. 6. sz. 23-24., 8. sz. 32.