Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III
MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME 1790-1848 KÖZÖTT 475 folyamat — mint erről említés történt — a 18. század közepétől indult el a nagybirtokon, hogy azután a 19. század első felében fokozatosan átterjedjen a parasztságra is, országrészenként, rétegenként különböző módon, hatással, az egész magyarországi társadalom átrétegeződését eredményezvén. Magyarország 16—17. századbeli történelmének alakulása és a magyarországi gazdasági fejlődés sajátos, kelet-közép-európai útra terelődése, a Habsburgok örökös tartományai és a Magyar Királyság gazdaságának a természeti körülményekből adódó, egymást kiegészítő jellege, a magyarországi mezőgazdasági termékeknek a Habsburgok birodalmának határain kívül eső piacon történő értékesítési nehézségei is (főként a nagy távolságok, a szállítási nehézségek), és — mint jeleztük —, különösen a gőzhajózás elterjedéséig — a magas fuvarköltségek miatt a Magyar Királyságnak az örökös tartományok piacain kínálkozó állandó, biztosított elhelyezési lehetőségek kihasználását ajánlották. A Habsburgok Lajtától nyugatra fekvő örökös tartományai azonban — lényegében véve fejlődésbeli előnyük, ezt súlyosbítván a bécsi kormány által nyújtott merkantilista, protekcionista, nemegyszer prohibitív kereskedelempolitikai támogatás révén is — az uralkodó gazdaság helyzetébe jutottak és a terms of trade minden előnyét élvezhették.12 4. A Magyar Királyság külkereskedelme 1790-1815 Az 1790 és 1815 között eltelt negyedszázad alatt az örökös tartományok belső piacának élelmiszer- és nyersanyag-felvevőképességéhez és az ennek feltétlen biztosítására irányuló gazdaságpolitikai törekvésekhez, mint állandó tényezőhöz jelentős mértékben hozzájárult a fellendülést nagy mértékben erősítő átmeneti, időleges jelenségként a francia háborúk sorozata. A magyarországi mezőgazdasági termékek és a más eredetű nyersanyagok iránti kereslet meredeken emelkedett. Ezt a tendenciát járulékosan a háború okozta infláció idején - a pénzromlás kritikus pontjáig - a vásárlási kedv, továbbá a spekulációs vállalkozásokra ilyen időszakban mindig jelenlevő nagyobb hajlam is erősítette. A hadra kelt sereg nagy kiterjedésű hadszíntéren küzdött. Bár a császári hadakat két rövid ideig tartó hadjárat idején Felső-Olaszország, a Rajna vidék és a flamand Németalföld mezőgazdasági termékeiből élelmezték, a Habsburg örökös tartományokban állandóan nagy élelmiszer- és nyersanyagkészleteket tartottak felhalmozva a kincstár raktáraiban a Habsburg-uralom alatt levő területeken állomásozó nagy létszámú haderők ellátása végett. A gyors fellendülésnek azonban — szintén a háborúk velejárójaként - nemzetközi indítékai is voltak. Magyarország külkereskedelmének túlnyomó részét az örökös tartományokkal, kisebb mértékben, a déli, délkeleti, valamint a nyugati országokkal, ez utóbbiak közül főként Németországgal bonyolította le vagy közvetlenül, vagy leginkább bécsi, részben cseh-morva nagykereskedők közbeiktatásával. A háborús időszakban a nemzetközi események kedveztek a külkereskedelmi forgalom növekedésének. Egyes áruféléknek a Habsburg örökös tartományokon kívüli országba irányuló kivitelét azonban a bécsi udvar gazdaságpolitikai intézkedésekkel gátolta. 11 Az uralkodó gazdaságról szóló elméletre Francois Perroux: L'économie du XIX6me siècle. Paris, 1969. Ε művére utal&ínfci 1977. 36-37.
