Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - Makedonija; Szbornik ot dokumenti i materiali. (Ism.: Niederhauser Emil) 433/II
433 TÖRTÉNETI IRODALOM A könyv második felében a polgári iskolai tanárképzés hazai történetét dolgozta fel a szerző, alapos dokumentáció nyomán. Valószínűleg sok olvasó teszi le ezzel a gondolattal Simon Gyula kitűnő könyvét: bárcsak a magyar iskolatörténet mindegyik iskolatípusáról ilyen monográfia állna rendelkezésre. Mészáros István MAKEDONIJA. SZBORNIK OT DOKUMENTI I MATERIALI. Szofija, 1978, Izd. na Balgarszkata Akademija na naukite, 822 L (MACEDÓNIA, DOKUMENTUM- ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY.) OSZVOBODITELNATA BORBA NA BALGARITE V MAKEDONIJA I ODRINSZKO 1902/1904. DIPLOMATICSESZKI DOKUMENTI. Szofija, 1978, Nauka i Izkusztvo, 590 L (A MACEDÓNIAI ÉS DRINÂPOLY-TARTOMÁNYI BOLGÁROK SZABADSÁGHARCA 1902/1904. DIPLOMÁCIAI DOKUMENTUMOK.) Az 1978-as év volt az oszmán uralom alóli felszabadulás századik évfordulója, s ez a nevezetes évforduló, az újkori bolgár állam századik születésnapja, a bolgár történettudományban számos, nemcsak ehhez az évfordulóhoz kötődő kiadvány megjelenését mozdította elő. Ezek végeredményben mind a bolgár állam 1300 éves alapításának 1981-ben bekövetkező évfordulójához is kapcsolódnak. Ez a két itt ismertetésre kerülő forráskiadvány, ha anyagában és jellegében eltérő is valamelyest, a történész front figyelmének a középpontjában állt. Ez abból is látszik, hogy az első kötet főszerkesztői Dimitar Koszev, Hriszto Hrisztov, Nikolaj Todorov és Valentin Sztankov, szerkesztői Voin Bozsinov és Ljubomir Panajotov, összeállításában a szerkesztők mellett számos történész vett még részt. A másik kötetnek pedig Nikolaj Todorov a felelős szerkesztője, tehát a bolgár történettudomány legkiválóbb képviselői adták hozzá tekintélyüket. Az első kötet az általánosabb jellegű, voltaképpen a szakemberek mellett szélesebb közönségnek is szól, ezért csak bolgár nyelven közli a források szövegét, az eredeti lelőhely és az esetleges korábbi bolgár fordítás pontos megjelölésével. Időben is széles ívet ölel fel, hiszen a balkáni szlávok megjelenésére vonatkozó első forrásoktól kezdve 1940 augusztusáig terjed, és a közölt források is a legkülönbözőbb jellegűek, középkori elbeszélő forrásoktól útleírásokon, konzuli és követi jelentéseken át újságcikkekig és forradalmi felhívásokig. Különösen a régebbi korszakok vonatkozásában nagy segítséget nyújtottak a már évtizedek óta megjelenő forráskiadványok, a „Bolgár történeti források" sorozata, amelyek az eredeti forrás nyelve szerint csoportosítva jelentek meg (görög, latin, héber, török nyelvű források). A több száz dokumentumot a szerkesztők címekkel látták el, amelyek voltaképpen rövid regesztát is jelentenek. Jóformán minden szöveghez magyarázó lábjegyzeteket is adtak. A kötet célja a Macedóniában élő bolgár lakosság helyzetére vonatkozó legfontosabb források közzététele, szigorúan időrendben, mégpedig a forrás, nem a tárgyalt időpont kronológiájában, így pl. a 976-os felkelésre vonatkozó 12. századi forrás az utóbbi dátumnál szerepel. Az anyagot a szerkesztők négy nagy korszakra bontva tették közzé. Az első a középkor és a török uralom kora, összesen 71 szöveg (ebből 55 a török hódítást megelőző korszakról), itt a szövegek többsége nem bqlgár, hanem idegen forrás.
