Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - A magyar tanyarendszer múltja (Ism.: Hársfalvi Péter) 425/II
425 TÖRTÉNETI IRODALOM munkájában. így nem szentel elég teret és figyelmet munkájában a faluközösségen belül a vagyonos parasztok és a zsellérek közötti viszonynak. Megfigyelhető, hogy a vagyonosabb parasztság nagyobb földet tud magának megkaparintani, és elsősorban bérletek segítségével birtokát még növelni tudta. Azonban a nagyobb birtoktestek következtében, valamint felszereléssel való jobb ellátottságuk következtében a faluközösségi földek elosztásának rendszere esetében az egyes elemek között alapvető ellentétek figyelhetők meg az elosztás során, ez a kép viszont a szerzőnél hiányzik, noha a faluközösségi birtoklás jelenségét ő is vizsgálja. Továbbá az 186 l-l 880-as évek intézkedései alapján megfigyelhető az a jelenség, hogy a faluközösség egyre inkább teherré és kötelékké alakul át, és ezek köréből bizonyos elemek igyekeznek kiszabadulni. Itt lényegében az a mozzanat figyelhető meg, mely későbben a sztolipini földreformmal volt kapcsolatos, így elsősorban a faluközösség felbomlasztásának szükségessége, és az egyéni, tanyás, „hutor" vagy „otrub" jellegű települések kialakulása figyelhető meg. A faluközösség felbomlásának korai fázisait nem dolgozza ki megnyugtatóan a szerző. Ennek ellenére nagyon jól mutatja be a megváltásos jobbágyfelszabadítást, a ledolgozás, az „otrabotka" rendszerével egyetemben. Tagányi Zoltán A MAGYAR TANYARENDSZER MÚLTJA — Tanulmányok (Akadémiai Kiadó, 1980. 449 1.) Szórványos történészi kísérletek után vágott neki egy munkaközösség, hogy megbirkózzon a magyarországi tanyatörténet szerteágazó problémáinak megvilágításával. A vállalkozást kezdeményező és a kötetet szerkesztő két kitűnő szakember semmiféle teljességre nem törekedett; a kötet profilja, tematikája részben a szerkesztői elképzeléseknek, részben pedig a munkaközösség tagjai szűkebb érdeklődési körének megfelelően alakult. Ám így is megközelítően átfogó képet kaphatunk a kötet 12 tanulmányából a magyar tanyarendszer kialakulásáról, fejlődésben megtett útjáról, sőt, bizonyos mértékig mai helyzetéről is. A tanulmánykötetet leginkább a szerzők tudományos felfogása, tanyaszemlélete tartja össze. Mindannyian, szinte fenntartás nélkül elfogadják Erdei Ferenc nézetét a tanyáról. Erdei Ferenc koncepciójának kialakításánál figyelemmel volt a településföldrajzi, közgazdasági, statisztikai, néprajzi, jogi stb. megközelítésekre, de a maga komplex társadalomtudományi értelmezése szerint a tanya, mint „társadalmi szerkezetiség", mint „társadalmi forma", sem nem falu, sem nem város, de nem is akármilyen szórvány, külterületi lakott hely, hanem „egy különnemű kisebb egységekből összetevődő nagyobb társadalmi egységnek az egyik része: városrész, vagy falurész. Ám nem a közönséges értelmű falunak vagy városnak az egyik összetevő része, hanem egy várost és vidéket egybefoglaló nagyobb társadalmi egységnek a társadalmi formája". Erdei tanyája mezőgazdasági termelési üzemhely, amely rendelkezik ugyan akár fejlett háztartásra is alkalmas állandó lakóhellyel is, de mégsem teljes település, mert a tanyán termelőnek, főként tulajdonosának a városban vagy faluban olyan otthona, lakása van, ahová hét végén, tél idejére, vagy öregkorban állandó tartózkodásra hazatérhet. Tehát a tanyásgazda valójában városi vagy falusi lakos. Az olyan tanya, „amely állandó telepedést valósít meg, nem is tekinthető szójelentésünk szerint tanyának" — írja Erdei Ferenc. Nos, a kötet szerzői általában ebben az értelemben foglalkoznak a tanyatörténettel, a fenti értelmezést csak néhány szerző - Für Lajos, Csalog Zsolt, Kósa László, Balogh István — haladja meg, illetve foglalkozik olyan tanyatípussal, amelyik Erdei meghatározása szerint nem igazi tanya. De tágítani igyekszik Erdei tanyafelfogását Hofer Tamás is, aki emellett azt is szóba hozza, hogy a hazai tanyaszerveződés, tanyaképződés nem annyira sajátosan magyar(országi), alföldi jelenség, mint ezt Erdei hangsúlyozta. A mezőgazdasági termelésben, gazdálkodásban betöltött funkció szempontjából sem lehet Hofer szerint az Erdei-féle tanyatípust mereven elválasztani sem a hazai, sem a külföldi másfajta „másodlagos településszóródástól".
