Századok – 1981

TÖRTÉNETI IRODALOM - Grozdanova; Elena: Balgarszkata szelszka obstina prez XV-XVIII vek. (Ism.: Nieder hauser Emil) 419/II

419 TÖRTÉNETI IRODALOM az Oroszországhoz való csatolás után II. Katalin elrendelte az unió felszámolását, erővel az ortodox egyházba kényszerítette vissza az unitusokat, de amikor I. Pál ezt a rendeletet semmissé nyilvánította, az eredetileg unitus lakosság 90%-a tért vissza az unitus egyházhoz. Az ortodox és az unitus egyház pedig egyaránt a katolikussal szemben, amely a lengyel—litván uralmat testesítette meg, a nemzeti szabadságmozgalomnak az egyik tényezője is volt, amely éppen a 17. század derekán lezajlott fegyveres felkelésekben kapott szerepet. Grickevics erre is nyomatékosan utal, anélkül viszont, hogy a nemzeti mozzanat szerepét az egész korszakban túlhangsúlyozná. A részletesebb tartalmi ismertetés még sok érdekes mozzanatot tudna felvillantani, de talán ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy Grickevics legújabb könyve megint igen alapos és kiegyensúlyozott képet ad a belorusz nép történetének egyik érdekes korszakáról és problémájáról. Niederhauser Emil ELENA GROZDANOVA: BALGARSZKATA SZELSZKA OBSTINA PREZ XV-XVII1 VEK. Szofija, 1979, Izd. na Balgarszkata Akademjja na Naukite, 207 1. (A BOLGÁR FALUKÖZÖSSÉG A 15-18. SZÁZADBAN.) E. Grozdanova kitűnő könyvének bevezetőjéből kitűnik, hogy a faluközösség történetét érdemben még nem tárgyalta a bolgár történetírás, sőt akadtak olyanok is, akik még meglétét is kétségbe vonták. Az okot alkalmasint elsősorban a forrásanyag nehézségeiben kell keresni. A szerző igen alapos és szerteágazó kutatást végzett éppen a forrásbázis megteremtése érdekében. Alapvetően a korszak török iratait dolgozta fel, a szófiai Cirill és Metód Nemzeti Könyvtár Keleti Gyűjteményéből, továbbá egy másik, ugyancsak nem jelentéktelen forrásanyagot, a külföldi utazók leírásait, s ezt még kiegészítette Jugoszláviában kiadott forrásokkal meg egyéb balkáni és oroszországi analógiákkal. A széles forrásbázis alapján bemutatja a faluközösség helyét az oszmán feudalizmus rendszerében, a falu határának megállapítását (a nálunk is közismert határjárások formájában). Hangsúlyozza, hogy az oszmán hódítás már a meglévő faluközösségre telepedett rá, ez intézményeivel hatott is a feudális rendszerre, de ugyanakkor az elmaradottabb oszmán feudalizmus intézményei is hatással voltak a balkáni faluközösségre. A faluközösség szervezete egyébként az Európában általánosan ismerttel azonos, azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy a szántóterület periodikus újrafelosztása a faluközösség tagjai között az egész korszakon keresztül ismeretlen volt, ami persze előmozdította a lakosság differenciálódását. Nagyon érdekes, amit a faluközösség belső szervezetéről fel tud tárni: a faluközösség teljesen egységes csak abban az esetben volt, ha tagjai egy valláshoz és egy etnikumhoz tartoztak. Ha vallási vagy etnikai különbségek akadtak, akár csak abban a formában, hogy ortodox és mohamedán bolgárok lakták, akkor már két részre, ún. mahalára oszlott, de ez a kettő képviselői útján rendszerint egységesen lépett fel. Részletesen ismerteti a falusi elöljárók (kethuda vagy kehaja, csorbadzsi, vekil, kodzsabasi stb.) elnevezésének alakulását, rámutat arra, hogy ezek általában a gazdagabb parasztok közül kerültek ki, de idő folytán már nemcsak a tényleges elöljárót (a mi fogalmaink szerint bírót, ahogy ezt magyarországi hódoltsági területről idézi is egy lábjegyzetében), hanem általában a falusi előkelőket jelentette. Az is kiderül, hogy a faluközösségen belül a kiscsalád mellett megvolt a nagycsalád vagy zadruga is, a kettőnek az arányára azonban a nagyon esetleges forrásanyag alapján nem lehet következtetni, pusztán meglétére. A faluközösséget az államhatalom támogatta, mert ezzel a helyi közigazgatás költségeit megtakaríthatta, ennek teendőit, elsősorban a kirótt adó elosztását a falun belül a közösségre, ill. elöljáróira bízhatta. A faluközösség mint kollektív személy vett fel kölcsönöket (az elmaradt adók megfizetésére), a másutt is ismeretes kölcsönös kezességgel tartozott, vagyoni és büntetőjogi vonat-