Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Zimányi Vera: A Zrínyi-család tengermelléki birtokai 368/II
372 ZIMÂNYI VERA csabari vasművekben szükséges javításokat veszi számba. Mindezeknek alapján már meglehetősen jó képet nyerhetünk Zrínyi Péter nagystílű vállalkozásáról. Ezután a brodi uradalom két felének becslése következik, a 7. sz. irat Miklós birtokrészét (három kisebb birtokkal: Rakoveccel, Verbovaccal és Preszeka kúriával együtt) veszi számba, a 8. sz. irat pedig előbb Péter, majd Miklós brodi uradalomrészeit mutatja be. A 9-es Péter, az 10-es Miklós tengermelléki javainak az aestimatiója. Mindezek a becslések és leltárak az 1671—73 közti években keletkeztek (kivéve az 5-ös iratot, amely 1685-ből való). Legterjedelmesebb és rendkívül értékes forrásunk az 548 oldal terjedelmű, nagy számadáskötet (10. sz. iratunk), amely az 1663 és 1673 közötti évekből igen sok részletes, az egész gazdálkodást sokoldalúan bemutató számadást és azok felülvizsgálatát tartalmazza a tengerparti uradalmakra, kikötőkre és vasműre vonatkozóan. A 11. sz. irat az egyetlen általunk ismert, teljes részletességgel megmaradt magyar nyelvű Zrínyi-urbárium, amely sajátos módon az Esterházy hercegi levéltárból került elő. Ennek még külön értéke, hogy a tengerpart lakosságának 1524-ben írásba foglalt és 1571-ben megerősített rendtartását is belemásolták. Utolsó két iratunk a konfiskáció után néhány évvel eltiltott buccari kereskedés ügyében a buccari városi tanács által a kamarához benyújtott kérvény, supplex libellus (12. sz.), ill. J. A. Kodermannak ez ügyben írt véleménye. (13. sz.) Közölt irataink nem adnak felvilágosítást arról, hogy a földesurak mire fordították a kezükhöz adott pénzösszegeket. Rendelkezésünkre állnak az 1680-90-es években keletkezett számadások is, amelyeknek a segítségével megállapítható volna, hogy javult-e, vagy romlott-e a tengerparti javak forgalma, a gazdálkodás színvonala a kamarai igazgatás évei alatt, ezeknek az iratoknak a közzététele azonban megint csak meghaladná ennek a kötetnek a terjedelmét és lehetőségeit. Szövegkiadásunkban a Magyar Országgyűlési Emlékek folyamatban levő kiadásához Benda Kálmán által készített kiadási szabályzatot tartottuk mérvadónak (Századok, 1974. 2. sz.), azzal a csekély eltéréssel, hogy a szövegünkben előforduló, nem túl nagyszámú német főnevet nagy kezdőbetűvel írtuk, noha Benda Kálmán ezt az eljárást csak a 18. századi német nyelvű szövegeknél alkalmazza. 2. Az a kép, amely ezeknek az iratoknak a révén elénk tárul, sokban eltér az eddigi szakirodalomból ismerttől. Első szempillantásra feltűnik, hogy a kamara által az 1670-es évek elején rögzített birtokállapotok más megosztásban mutatják a két testvér, illetve örököseik birtokrészesedését, mint vártuk volna. Ismeretes, hogy már az 1616. évi osztozáskor is Zrínyi Miklós, az idősebb testvér kapta a muraközi uradalmat, míg a fiatalabb Györgyé lettek a tengerparti javak.7 A következő nemzedékben ugyancsak egy Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér 1637. tavaszán, tehát 17 éves korában vette át örökségét, meglehetősen zilált állapotban. Az első osztozáskor a két testvér külön-külön megfelezett minden egyes birtokrészt, ez azonban nem bizonyult elég praktikus és súrlódásmentes megoldásnak.8 Az 1649-ben végrehajtott újabb osztozás során azután 7Klaniczay Tibor: i. m. 55. ο. Ε Zrínyi Miklós nagybátyja volt a költő' Zrínyi Miklósnak, valamint Péternek; édesapjuk György volt. 8Széchy, i. m. 282, 289.Klaniczay, i. m. 339.
