Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Zimányi Vera: A Zrínyi-család tengermelléki birtokai 368/II
A ZRÍNYI-CSALÁD TENGERMELLÉKI BIRTOKAI 373 Péter kapta a tengerparti részt, Miklós pedig a Muraközt, a régi hagyományoknak megfelelően. A további változásokról idáig nem tudtunk semmit, csupán a kamarai összeírásokból értesülünk, hogy 1671-ben már csupán négy nagyobb uradalom volt megosztva (nem pontosan megfelezve) a két ág között: a muraközi, az ozalji, a ribniki és a brodi. Teljesen Miklós — illetve Miklós örököseinek a — tulajdonát képezte ezzel szemben a négy kisebb tengeri kikötő: Buccarica, Porto Re, Szelca és Cirquenica, valamint Vinodol (a „Borvölgye"), melynek Hrelyn, Drevenik, Grisane, Bribir és Lych a tartozékai, továbbá a Rakovec és Verbovec nevű kastélyok és kisebb birtokok, s Prezeka kúria, mindez összesen 815 613 Rh fl maximális értékeléssel. Kizárólag Péteré - illetve 1671 -ben már a Kamaráé - volt Buccari kikötője és a csabari vasbányák és vasművek, a buccari uradalom és kikötő, a grobniki uradalom, a bosjakoi javak, Sztanchich kúria, Medvevár Sestina kúriával, továbbá két zágrábi és egy károly városi ház, egy domus tabernaria a károly városi mezőn, és a romos Szvarcha kastély, összesen 899 076 Rh fl maximális értékben. Először is itt már számottevő eltérés mutatkozik Péter javára. De ezen túlmenően vajon mikor változtatták meg az 1649. évi osztozást? A Neoregestrata Acta sorozatban található egy irat,9 amely ugyan nem az egykorú szerződések másolata, hanem egy feljegyzés, ez négy különböző időben kötött szerződés pontjait tartalmazza. Miklós halála után, 1665. december 5-én Péter és Miklós özvegye megállapodtak abban, hogy Péter a csáktornyai, az ozalji uradalmak és a tengeri birtokok Miklóst illető felét magához váltja évi 5000 forint árenda ellenében. Ha majd szemügyre vesszük e birtokok értékét és jövedelmeit, ez az 5000 forint rendkívül alacsony összegnek tűnik. A további pontok intézkednek a birtokokon végzett meliorációk elszámolásáról, felhatalmazzák Pétert Medve castellum és Szesztina curia felének Mikulich Tamástól történő magához váltására (tehát ott voltak zálogban), e javak másik feléért pedig Péter a Rokonok nevű javak felét adja Miklós árváinak. Az özvegy az egész Brezovica-birtokot átengedte Péternek az árvák nagykorúságának idejéig, a segítség és védelem fejében. Leszögezik, hogy Muraköznek és a légrádi végvárnak a kapitánysága Péteré marad. Néhány kisebb jelentőségű pont mellett végül még abban állapodtak meg, hogy az osztozás után vásárolt javak az illető félnél maradjanak, azok az örökös javak azonban, amelyeket valamelyik fél magához vált, az inscriptiós összeg megfelelő arányos részének a kifizetéséig az illető visszaváltó félnél maradjanak. Péter kemény tárgyaló partnernek mutatkozik Miklós özvegyével és árváival szemben! Ez a benyomásunk még csak fokozódik az 1667. július 20-án kötött újabb szerződés pontjainak a vizsgálatakor. Mivel a két fél között sok nézeteltérés forgott fenn, Péter és az özvegy Nádasdy Ferenc és mások előtt megállapodott abban, hogy 1. kérik, az uralkodó nevezzen ki egy bizottságot: elnököt és 3-3 tanút mindkét részről, akik a muraközi javakat újra felosztják. 2. Az özvegy és az árvák tengerparti birtokait az árvák nagykorúságáig Péternek zálogosítják el évi 4500 magyar forintért. 3. A két fél sérelmeit az említett bizottság vizsgálja ki. 4. Szabad legyen fellépni a szervitorok ellen az ország törvényei szerint. 5. A néhai Miklós és özvegye által vásárolt és a Zrínyi-javakhoz csatolt birtok felét 'OL NRA 1092/7, Filmtár 5097. doboz. 8 Századok 1981/2
