Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
SZENT KOZMA ÉS DAMJÂN MAGYARORSZÁGI TISZTELETE (11-14. SZÁZAD) 365 és a koronázást megjelenítő freskó még az 1400-as évek végén és az 1500-as évek kezdetén is emlékeztetett a dicső korszakra és kezdetére. Nincs arra bizonyíték, hogy az egykori Kozma és Damján-oltár és az Anjou-Legendarium között kapcsolat lehetne. Nem is hisszük, hiszen a kódex még elkészülte előtt Nápolyba, majd Lengyelhonba került. (Csupán átmenetileg 1347-1384 között volt itthon, ekkor Nagy Lajos leánya, Hedvig vihette magával a lengyel királyi család könyvtárába.13 7 A hazai táblaképfestészetben egyedülálló témaválasztás és az Anjouk tisztelete között azonban kapcsolatot feltételezünk. Sajnálatos, hogy napjainkra az oltárból csak két táblakép maradt fenn.138 Eredetileg négy jelenetből álló legendasorozata a két szent mártíriumságát ábrázolta, középen az oltárszekrényben. Kozma és Dámján faszobrával. Analógiája lehetne egy másik szent személyével kapcsolatban készült oltár Malompatakon (Mlynica, v. Szepes vm. ma: Csehszlovákia), az Antiochiai Szent Margit főoltár, oromzatán egyébként a középen álló Remete Szent Antaltól jobbra és balra Szent Kozma és Dámján figurájával.13 9 Fogadalmi oltárnak készült, egy korábbi tanulmányban elemeztem mint a „betegség-gyógyító védőszentek" oltárát.14 0 A korai Kozma és Dámján kultusz értékelése A szepeshelyi legenda-töredék a tisztelet következő korszakának tárgyi emléke, csupán az Anjou-családdal való esetleges kapcsolat miatt említettük meg. Kozma és Dámján tiszteletében új szemlélet születik a 15. század fordulóján. Az orvostudomány és a gyógyszerészet védszentjeiként tűnnek fel, főként észak-magyarországi szárnyasoltáraink táblaképein és faszobrain. Ez az új korszak véletlenül éppen egybeesik Magyarországon az Anjouk uralkodásának végével, illetve Luxemburgi Zsigmond trónra kerülésével (1387-1437). A 11-14. században egy egységes szemlélettel találkozunk tiszteletüket illetően, s ennek lényege nem a két szent orvosi tevékenységén alapszik, hanem erkölcsi magatartásukra épül. Az ingyen gyógyító és hittérítő tevékenység indíthatta István királyt, ill. Gizella királynét arra, hogy patrónusai között tisztelje őket. Ε tiszteletben kevés szerep jutott gyógyító munkájuknak és a későbbiekben is, e témának az ábrázolása (püspök meggyógyítása, Palladia meggyógyítása, transzplantáció) teljesen hiányzik hazai festészetünkből. Az 1000-1400 közötti évszázadokból fennmaradt képi emlékek igazolják feltevésünket, szinte valamennyi a királysághoz kapcsolódó dokumentum: a koronázási palást, a magyar korona, talán a besztereci aspersorium is, végül az Anjou-korban a Legendárium. A 13. századból fennmaradt, ill. leírás alapján ismert falképek (Csaroda, Kassa) és az egyetlen oltárról és ereklyéről szóló okleveles forrás (Csatár) megerősíti azt a feltételezést, hogy az építtető donátorok az Árpád-házhoz hű nemzetségekből származtak. A bencések befolyását nem látjuk teljes értékű bizonyítéknak a tisztelet elterjesztésében.1 4 1 Igaz, hogy a 12. század közepén az egyetlen ismert adat az alsó-ludányi bencés '3 7 Magyar Anjou-Legendarium. i. m. 46. 135 Közlemények a Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából I. (1916), 1. sz. 53. - Két tábla: 1. Mária Jézussal és Szent Ferenccel. 2. Krisztus levétele a keresztről. Fa, olaj. 68 X 41 cm, 69 X 42 cm. 13 9 Radocsay D.: i. m. (133. lábj.) 386-387. 14 0 Vida M.: i. m. (1979), 22-24. 1 41 Bálint S.: Ünnepi kalendárium, i. m. 302.
