Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
360 VIDA MÁRIA lelkeket mérlegelő Mihály arkangyal alakja háromszor jelenik meg a templomban: a homlokzati oromzat mezejében domborműként, a szentély zárókövén övig ábrázolva és a szentély freskóképén. A kápolnatitulus és a többszöri — teológiailag kiemelt helyeken történő — ikonográfiái megjelenítés is bizonyítja, hogy valóban temetőkápolnának épülhetett. Az építtetőről semmit sem tudunk, magáról a városról is csak 1249-ből maradt fenn az első okleveles említés.12 1 Kassa ekkor még „villa regia", királyi birtokban levő falu, amely IV. Béla okmánya szerint királyi privilégiumokkal gyarapodott. 1219-ben pedig a Kassához közeli községekben a „királyné németjei" laktak mint telepesek. Annyi tehát bizonyos, hogy a kápolna és a patriarchalis templom királyi birtokon, mégpedig a királyné németjei által lakott területen épült a 13. század közepén. Ismét egy adat arra, ami már korábban is előfordult: az Árpád-ház és a betelepített németek együttes hatásának lehetősége! Érdekes magyarázattal szolgál Mihalik József arra vonatkozólag, hogy miért került a szent orvospár éppen Mihály arkangyal karddal és mérleggel ábrázolt alakja mellé.12 2 A szegényeket és a gazdagokat egyaránt ingyen gyógyító orvos-testvérpár számára könnyebben megnyíltak a legjobban elzárt pogányok ajtajai is. Céljuk az emberek bizalmának megnyerése, hogy a pogányságban élő felebarátaik közül minél többet térítsenek meg a keresztény hit számára. Ezért kerültek a lelkeket mérlegelő Mihály arkangyal oldalára, és ezért ábrázolta őket a falkép festője egyenlő arccal és egyforma ruházatban. Lehet, hogy István király is ezért választotta őket védszentjéül? Hiszen neki is az volt a feladata, hogy a pogány magyarságot a keresztény hitre térítse. Nem tudjuk bizonyosan! Mindenesetre egy biztos: szerepük fontos lehetett, ha a kápolna tituláris szentje mellé kerültek. Valószínű tehát, hogy még az Árpád-korban készültek, és a kápolna építését követően vagy az építkezés vége felé, konkrétan 1260—1300 között. Ehhez az időponthoz megfelelő analógiának látszik a már említett hasonlóságok alapján a csarodai falkép készítésének kora. A tisztelet továbbélése az Anjouk alatt Az Anjou-család uralkodása alatti évszázadban (1308-1387) a tisztelet hangsúlya változatlanul a Dunántúlra esik. Csak Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) alatt szaporodnak az észak-magyarországi egyháztitulusok: ötven év alatt 5, míg a Dunántúlon a minimálisra csökken. (1402: Szabás, Somogy megye; 1396: egy korábbi, 1202-ben említett templom új titulusa; „Zenth Kozmadomyan", Baranya megye) Erre az időre esik a híres garamszentbenedeki (Hronsky Sväty Benadik, ma: Csehszlovákia) bencés apátság Kozma és Dámján kápolnájának templomszentelése is (1394). Végül Zsigmond uralkodásának kezdetéről maradt ránk a legrégebbi szárnyasoltár 1400-1410-ből, amely az orvos testvérpárt ábrázolja Myrai Szent Miklós jobbján, ill. balján: Szekcsőalja (Siba, v. Sáros megye, ma: Csehszlovákia) Szent Miklós-oltár szekrénye.123 Ez a félig dombormű-faszobrokból álló 111 Mihalik J.: uo. 41-, 12 7 Mihalik J.: i. m. 32-33. ' 2 3 Radocsay D.: A középkori Magyarország faszobrai. Bp., 1964. 211. - Jelenleg Kassa (KoSice, ma Csehszlovákia) Múzeum, lelt. sz.: 145/38.
