Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
SZENT KOZMA ÉS DAMJÂN MAGYARORSZÁGI TISZTELETE (11-14. SZÁZAD) 357 jellegűek, viszont a nyugati egyház templomai és monostorai gyakran bizánci technikával készültek. A 13. századi falusi templomaink alaprajza (Öraljaboldogfalva, Egregy) semmiben sem különböznek az ortodox ritusú közösségeknek épült templomokétól (Zeykfalva, v. Hunyad vm.).104 Az 1236-ban szentelt zalaszántói Szent Kozma és Dámján templom helyén a 11—12. században azonos elnevezésű templom állhatott, a tisztelet pedig még korábbi, 9—10. századi lehetett. Ez a feltevés a zalavári „példán" alapult, ahol a korábbi Adóiján elnevezést az 1018-ban alapított recéskuti bazilika megtartotta.10 5 Csakhogy 1018-ban még szó sem volt végleges egyházszakadásról, míg 1236-ban éppen a latin császárság kezében volt Bizánc is. Szent Adóiján esetében a kontinuitásnak konkrét oka volt: a névadó szent hamvai itt nyugodtak. A salzburgi érsek ezért építtette ide a 850-es években tiszteletére a bazilikát. Másrészt mint a salzburgi érsekség alá tartozó egyház, nem állt bizánci befolyás alatt. Így később a bencés apátság joggal folytathatta a helyi kultuszt. Nehezen fogadható el ez a minden forrást nélkülöző feltételezés, sokkal inkább gondolhatunk a Zala megyei kultusz esetében is az uralkodó család, illetve a bencések befolyására. Zalaváron Veszprém herceg, Bátor Boleszló és István nővérének a fia építtette újjá a bazilikát, mellé a felszentelés után királyi monostor épült. A királyi udvarházhoz közeli Zalaszántó pedig a honfoglaló ősök egyenes leszármazottjának, a Kaplony nemzetségnek a birtoka, bizonyossággal már a 12. század végén.10 6 A zalaszántói Kozma és Dámján templom építése idején a tulajdonosa, a Kaplony nembeli Zaland papi pályán és királynéi szolgálatban állt: székesfehérvári olvasókanonok (1226—1236). majd veszprémi püspökként (1245—1262) a veszprémi egyháznak adja Zalaszántót 1258-ban.10 7 A Kaplony-nemzetségnek tehát háromszoros oka lehetett arra, hogy az Árpád-ház patrónusait válassza: származása, egyházi pályája és a király szolgálata. A templom szentelése összeesik a székesfehérvári szolgálat végével. Feltevésünk bizonyítására hasonló példát találtunk Északkelet-Magyarországon Csarodán (Szabolcs megye), ahol a templom falán a legkorábbi és az egyetlen, ma is létező Kozma és Dámján falkép került elő 1972-ben.10 8 A 13. század harmadik negyedében épült templomot a Káta-nemzetségből származó Ráfáel fia, Gábor építtette.10 9 A Káta nemzetség az Árpád-ház uralkodása alatt ismert, több tagja udvari tisztséget viselt. A csarodai templom építése idején a Káta nembeli Péter IV. Béla (1235—1270) főpohárnoka volt. Az építkezés befejezéséhez közel az egyhajós román templom É-i falára alakos 104 Entz G.: A középkori Magyarország falfestészetének bizánci kapcsolatairól. Művészettörténeti Értesítő 16. (1967). 247. Uő. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (1967) 203. — Öraljaboldogfalva 14. század elején készült falképeinek stílusa bizánci, pontosabban balkáni jellegű, a korszak szerb művészetéhez kapcsolódik. Az ikonográfiái program és a latin felirat egyértelműen a római egyház megrendelését igazolja. Egykorú királyi művészi központ műhelyéhez kapcsolódik. 10 5 Kozák K.:\. m. 225. Vö. Váczy P.: Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában. Szent István Emlékkönyv I. 257. Györffy Gy.: i. m. 324-326. 106 Karácsonyi ].: i. m. 2. k. 289.; Györffy Gy.: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp., 1948. 104-105. - A Képes Krónika szerint a hét vezér egyikének, Kündnek a leszármazottja, címerében balra néző sólyom (Turul? ) van. 107 Karácsonyi J.: i. m. 291. 10 'Entz G. : Csaroda. (kézirat) Magyarország Műemléki Topográfiája. Szabolcs-Szatmár megye topográfiája. OMF Kézirattára. 109 A Zichy és vásonkeői Zichy-család idősb ágának okmánytára I—XII. Bp., 1871-1931.1. k. 11 -12.; 2. k. 426-427.; 3. k. 273-275. — A családra és az építkezésekre vonatkozó adatok. 7 Századok 1981/2
