Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
358 VIDA MÁRIA falképeket festettek (és a szentélyzáró falára) Péter és Pál apostol után Kozma és Dámján, végül János evangélista alakja került. A kissé merev tartású szentek feje fölött nevük minuszkuláris felirata: „Dam. . ." és „.osma". Közöttük, lent a lábuknál előkerült felszentelés! kereszt a festés idejét a templomszentelés előtti évekre determinálja.110 Két tény mutat arra, hogy a templomot a két szent oltalmába ajánlotta az építtető Káta-nemzetség: személyük megjelenítése szokatlan társaságban és a felszentelési kereszt helye.11 1 A három apostol alak közé egyébként milyen más okból kerülhettek volna? Péter és Pál, ill. János, akik az apostolok között a legelsők, gyakran szerepeltek - a középkortól napjainkig - együtt, de Szent Kozmának és Damjánnak - és éppen közöttük! - csak abban az esetben lehet helyük, ha a templom tituláris szentjei. A felszentelési kereszt megerősíti ezt a feltevésünket. A magyarországi legkorábbi és fennmaradt Kozma és Dámján ábrázolás (a palást és a korona után) ikonográfiái szempontból is ritka egyedülálló falfestmény. Az egymás felé forduló orvos testvérpár szimmetrikus tartásban - az egyik a jobb, a másik a bal kezével —, „egymás felé gömbölyű, kereszttel koronázott orvosságos üvegeket" nyújt.112 Ez az attributum a bizánci művészetben is előfordul, ám gyakoribb a gyógyszeres ládika és a kereszt végű gyógyszerkanál (késői!). A korona mellképei is bizonyítják, hogy a 11 — 12. században inkább orvosi műszert tartottak a kezükben. A gömb alakú edénykéről, tetején a kereszttel akaratlanul is a palástra asszociálunk: mintha a csarodai freskó szentjei is országalmát nyújtanának egymás felé. Még az ikonográfiái szerkezet is emlékeztet a kazula hímzett mellképeire. A feltárás során előkerült freskónyomok azonban inkább üvegekre emlékeztetnek.11 3 Az alakok tartása merev, teátrális beállításuk a bizánci mozaikok hatását kelti: bokáig érő hosszú, mintás tógát viselnek, és kívül eső kezükkel testük előtt nyújtják egymás felé az orvosságos üvegcséket. A szimmetrikus beállítással érdekes ellentétben áll az arcok realizmusa: Dámján sokkal fiatalabb, szőke göndörfürtös ifjú, Kozma idősebb sötét hajú, keleties, magyaros bajusszal, arcszakállal. Mind a Legenda Aureában, mind az ennek nyomán készült magyar változatban, az Érdy-kódexben (1527) köztudottan ikertestvérekről lévén szó, az ikonográfiái eltérés mögött feltétlenül konkrét tendencia lehetett. A testvérek közötti kor- és genetikai különbség a 15—16. századi táblaképek ábrázolásain hasonlóan jelentkezik. Erre a különbségre magyarázat lehet a foglalkozások közötti „minőségi" differencia: az orvostudomány egyetemi rangja, ill. a gyógyszerészet mestersége. A probléma tisztázására a korszakot tárgyaló tanulmányunkban még visszatérünk. A csarodai falképek idején azonban még nincs ez a kvalitatív megkülönböztetés: itt két egyenlőrangú és „ingyengyógyító" orvos-testvérpár áll előttünk. A magyarázatot talán ismét a tisztelet „bölcsőjénél" kereshetnénk: a Rómából, illetve a németföldről importált kultusz magyarázza a germán típusú Dámján ábrázolását, míg a keleties típusú Kozma a tisztelet bizánci kezdeteire utalhat. A magyaros arcél lehet a már meghonosodott Árpád-kori kultusz bizonyítéka: Kozma bajusz- és szakállviselete hasonlít a corona graeca Kozma és Dámján képéhez, de a szögletes arcforma és a bizánci viselettől eltérő "°Entz G.: i. m. (108. lábj.) 18. 111 VidaM.: i. m. (1979), 54. " 2 Entz G.: i. m.tl08. lábj.) 1 ' 3 OMF FOTÓTÁR. Csaroda
