Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
356 VIDA MÁRIA kapcsolatos feltevéseire térünk ki. Ε két szenttel kapcsolatban, némi bizonytalansággal, de végül mégis a bizánci átvétel mellett áll ki.94 A korai emlékek közül megemlíti a Szent Korona zománcképeit és Moravcsik Gyula Szentkozmadamján helynevekkel kapcsolatos és a görögséggel összefüggő megállapításait.9 5 A palástot nem említi! Az általa összeállított igen alapos jegyzékből viszont az derül ki. hogy a 13-15. század között szentelt Szent Kozma és Dámján egyházak majdnem mind a Dunántúlon, vagyis Nyugat- és Délnyugat-Magyarországon voltak.9 6 Megyénként Zalában 5, Baranyában 3, Veszprém, Fejér, Somogy, Vas megyében 2—2. Komárom megyében 1 és csak mindössze 2-t említ Dél-Magyarországról: Csanádból és 1 évszám nélküli adatot az egykori Valkó megyéből (ma: Jugoszlávia). Még azt is észreveszi, hogy a „Szent Kozma és Dámján tiszteletére szentelt egyházak száma Ny felé növekszik"9 7 , azonban ezt nem tartja külön magyarázatra érdemes ténynek. Sőt éppen a cseteji és cecei egyházszenteléssel kapcsolatban a közeli dunapentelei görög monostor hatását említi,9 8 Székesfehérvár közelsége pedig fel sem merül. Moravcsik Gyula is megállapítja az István-kori görög monostorok alapján, hogy Tiszántúlon a görög és Dunántúlon a római egyház hatása érvényesült.9 9 Az, hogy királyi birtokon vagy annak közelében, illetve érdekszférájában (pl. az Árpádokhoz hű nemzetségek patrocíniumai esetében) voltak az említett egyházak, és az első forrás csak a 14. század közepéről származik, szerinte nem zavarja a kontinuitást, bár ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a 12—13. század fordulóján alig néhány görög monostorról tudunk, amelynek már lakói sincsenek.10 0 A Kozma-Damján templomalapítások azonban zömmel 13—15. századiak: egyetlen 12. századi, az említett alsó-ludányi bencés alapítású, a 13. századból ötöt, a 14.-ből hatot és a 15. századból négyet említ. Nehezen hihetjük el. hogy az 1200-as évek után elnéptelenedő görög monostoroknak éppen a 13—15. században ilyen hatásuk lett volna. Ez az elnéptelenedés szoros összefüggésben állt a bizánci császárság sorsával, melyet 1204-ben a keresztes hadak megdöntötték, és helyébe a latin császárságot állították fel.10 1 A IV. laterani zsinat utasította 1215-ben a latin püspököket, hogy a görög szertartású egyházakba latin papokat küldjenek (így pl. a pásztói kolostor már 1190-ben a ciszterciták tulajdonába került; a visegrádi 1221-ben. az oroszlánost a bencések és a veszprémvölgyi szintén a ciszterciták kezébe). Bár a bizánci császárság 1261-ben ismét helyreállt, de hazai monostorai már latin kézben voltak. A kontinuitás igazolására több feltételezés született: az egyik a korábbi templomtitulus megőrzése, a másik az előző templom alapjaira épült új templom.10 2 A templomalaprajzok alapján feltételezett közvetlen bizánci átvételt Mesterházy Károly is megkérdőjelezi.10 3 A feltárt és ismert keleti ritusú templomok építészeti maradványai nem bizánci *4 Mesterházy K.: uo. 169. 9 s Moravcsik Gy.: i. m. (62. lábj.) 433 434. i/o. Bizánc és a magyarság. Bp., 1953. 54. 96 Mesterházy K: i. m. 165-166. 9 7 Mesterházy K.: uo. 171. 9 8 Mesterházy K. : i. m. 171. 99 Moravcsik Gy.: i. m. (69. lábj.) 406. 1 00 Mesterházy K.: i. rn. 176. 10 1 Moravcsik Gy.: Bizánc és a magyarság. Bp., 1953. 61. '0 2 Kozák Κ.: A zalaszántói templom feltárása és környékének középkori története. Archeológiai Értesítő. 87. (1962). 225. 1 0 3 Mesterházy K.: i. m. 176.
