Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
342 VIDA MÁRIA szentelt önálló tanulmányt a témának.1 0 Azonban ő is inkább a 15. században kialakult orvostudomány és gyógyszerészet védszentjeit ismerteti. A két keleti szent nevét gyakran emlegetik, mert mellképük a magyar korona alsó részén, a corona graecán is szerepel. Ez a tény azonban gyakran tévútra vezette a kutatást, és a tisztelet eredetét — a Bizáncban készült mellképek alapján - közvetlen átvételnek vélték. Pedig a corona graeca mellképei nem a legkorábbi hazai ábrázolásai Szent Kozmának és Damjánnak. Első ábrázolásuk az 1031-ben hímzett koronázási paláston szerepel, erre viszont mind ez ideig senki sem figyelt fel, még Bálint Sándor is csak a koronát említi.11 Különösen az orvos- és gyógyszerészettörténet kutatói kerestek összefüggést a magyar korona zománcképei és a késő-középkori tisztelet — miszerint a két szent az orvostudomány és a sebészet, később a gyógyszerészet védszentjévé vált — között. Napjainkban is elhangzanak olyan előadások, amelyek „jogfolytonosságot" feltételeznek a jelzett emlékek között.1 2 Feladat tehát a korai Árpád-kori kultusz tisztázása és értelmezése, mert a későbbi egyértelmű és világos, jelentése Európa-szerte ugyanaz. Alapos elemzésre van szükség, ehhez vizsgálat alá kell vennünk fennmaradt emlékeinket: irodalmi műveket, okleveles forrásokat, képző- és iparművészeti alkotásokat egyaránt.1 2 '2 Több kérdésre kell választ kapnunk. Bizáncból vagy Rómából származik-e a Kozma-Damján tisztelet? Mikor alakult ki az orvostudomány és a gyógyszerészet, illetve a sebészet védszentjeinek a tisztelete Magyarországon? Az Árpád-kori kultusz magyarázata? A középkori falfestészet, táblaképfestészet és faszobrászat ábrázolásai, ikonográfiája és jelentése? Van-e összefüggés az Árpád-kori tisztelet és a 14-16. században elterjedt gyógyítószent-kultusz között? A tisztelet még az államalapító István király korában (997—1038) kezdődött el, majd másfél évszázad szünet után, a 12. század második felétől, főként Nyugat-Dunántúlon talán a bencésrend indíttatására éledt újjá. Különösen a 14—16. században virágzott, és a kultusz a 15. században a Dunántúlról lassanként Észak-Magyarországra tolódott át. Míg az Árpád-ház uralkodása alatt (1000—1301) a Dunántúlról 13 forrásunk van, addig Észak-Magyarország területéről mindössze 2. (A kassai falképpel együtt 3.) Igaz ugyan, hogy az egyik éppen a legkorábbi adat (Alsó-Ludány, 1196 előtt) és bencés alapítású, a másik 13. századi falfestmény (Csaroda, Kassa 1250-1270). Az Árpád-házat követő Anjou-család uralkodása alatt hasonló a helyzet: 1308-1380 között 7 dunántúli és 3 észak-magyarországi okleveles forrásról tudunk. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437), később Hunyadi Mátyás (1458-1490) idején, illetve Hunyadi János kormányzósága alatt (1446-1452) már a 4 dunántúlival szemben 12 felvidéki forrás, köztük oltár szerepel. Végül a Jagellók uralkodása idején (1490—1526) a 9 északmagyarországi és 1 pesti dokumentum (táblaképek, faszobrok) mellett már csak 1 dunántúli egyházszentelés található. A tisztelet két évszázaddal később, a 18. században a jezsuita rend jóvoltából éled újra, és tart a 19. 10 Bálint S.: Kozma és Dámján tisztelete a régi Magyarországon. Comm. Hist. Artis Med. 64-65, 1972,141-145.- Uő. Ünnepi kalendárium. Bp., 1977. 2. k. 301-305. 1 ' Bálint S.: uo. 12 Banáné Fleischmann Marianna - Zalai Károly: Kozma és Dámján a hazatért magyar koronán. Gyógyszerészet, 1980. 304-308. - Az előadás elhangzott a Magyar Gyógyszerészeti Társaság 1979. évi ülésén. 123 Vida M.: A Kozma és Dámján tisztelet írásos és tárgyi emlékei Magyarországon. Adattár. Comm. Hist. Artis Med., 89-90, 1980. s. a.
