Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
SZENT KOZMA ÉS DÁMJÁN MAGYARORSZÁGI TISZTELETE (11-14. SZÁZAD) 343 század második feléig. Tanulmányunk kizárólag a római katolikus egyház hatására kialakult kultusszal foglalkozik. A nemzetiségek (román, rutén, szerb stb.) ortodox egyházban kialakult tiszteletével e helyen nem foglalkozunk.1 3 Emlékeink közé mindössze két bizánci eredetű dokumentumot vettünk be: a magyar koronát és a besztereci aszperzóriumot. Az elsőt nemzeti-történelmi jelentősége és hatása miatt, a másodikat azért, mert hazai lelet, és talán Magyarországon is készült (Zolnay László feltevése szerint). A múzeumainkban levő bizánci ikonokat, mivel témánk szempontjából nem számítanak, figyelmen kívül hagytuk. Kozma és Dámján tisztelete az Árpád-házban Legkorábbi emlékünk egy miseruha, melyet István király és Gizella királyné adományozott a székesfehérvári prépostságnak, a 12. század vége óta koronázási palástként használták és a felségjelvények közé — a korona, kard, jogar, országalma — került. A miseruhán az alsó sor hímzett szentjei között - a donátor királypárral egy sorban — szerepel a két keleti szent, Kozma és Dámján és rögtön mellettük egy másik orvosszent, Pantaleon. A három szent orvosnak ez a legkorábbi hazai ábrázolása, amelyről tudunk. A kazulát 1031-ben hímeztette István az akkor épülő Szűz Mária-templom számára, és Gizella királyné udvarhölgyeivel, illetve talán a veszprémvölgyi apácákkal együtt dolgozott rajta. Az új zarándokút mentén fekvő Székesfehérvárt István királyi székhellyé tette, és az épülő bazilikát — a Nagy Károly alapította aacheni palotakápolna „jogi" helyzetéhez hasonlóan — a királyság új szakrális központjának, koronázó- és temetkezőhelyének szánta.14 Feltételezzük, hogy Székesfehérvár új funkciója és koronázási palást ikonográfiái programja között eszmei-tartalmi összefüggésnek kellett lennie. Az alapprogram egy korábbi nézet szerint esetleg a Credo megjelenítése,1 5 a mai álláspont szerint inkább a Te Deum hálaadó imádságának (Szent Ambrosius éneke) illusztrációja,16 vagy talán a Mindenszentek litániáját tükrözi.1 7 A paláston ábrázolt személyek és számuk alapján közel áll a mainzi szertartáskönyv 10. századi egyházszentelési miséjének szereplőihez.1 8 A hálaadás és felszentelés időszerűségét István király 1030-ban Konrád német—római császár felett aratott győzelme adhatta.18 a A koronázási palást keletkezésének körülményei meghatározták ikonográfiái programját, mindennek tehát, ami a kazulán szerepel, eszmei tartalma és jelentősége van: így 13 Sasváry L.: Emlékek és adatok az ingyenorvosok tiszteletére a magyarországi ortodoxok és görögkatolikusok köréből. Comm. Hist. Artis Med. 87-88,1979. 1-2. sz. 65-78. 1 4 Györffy Gy.: i. m. 316-320. ' 5 Ijj. Horváth J. : Legrégibb magyarországi latin verses emlékeink. Irodalomtörténeti Közlemények, 1956. 1-19. vö. Bálint S.: Ünnepi kalendárium. 2. k. 203-204. 16 Kovács É.: Casula Sancti Stephani Regis. Acta Históriáé Artium Academiae Scientiarium Hungaricae, 5. 1958. 181 -221. - Lovag Zs.. A magyar koronázási jelvények. Bp., 1978. (Magyar Nemzeti Múzeum kiadv.) 29. Kovács É.: A koronázási palást István király és Gizella királyné miseruhája. A magyar koronázási jelvények. Bp., 1980. 59. p. - Szent Ambrus himnusza különféle 5. századi szövegekből összeállítva. 1 ''Tóth Ε.: Zur Ikonographie des ungarischen Krönungsmantel. Folia Archeologica, 24. 1973, 219-240. 18 Györffy Gy.: h m. 353. 1 8 áfíorváthJ.: i. m. (15. lábj.) 6*
