Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Makkai László: Örökös jobbágyság és kapitalizmus 320/II
Makkai László: ÖRÖKÖS JOBBÁGYSÁG ÉS KAPITALIZMUS A 19. század folyamán Kelet-Európábaji_végbement jobbágyfelszabadítás a parasztság személyes függésével és feudális járadékszolgáltatásával égyüt't megszüntette ugyan a feudális birtokviszonyokat, és kapitalista birtokviszonyoknak nyitott utat. <£tè ügy, hogy meghagyta a volt feudális földesuraknak saját ke zelésében tartott birtokai t, s a parasztság csak azt az un. telki földet_kapta meg tulajdonul, amelyen azelőtt mint jobbágy önállóan gazdálkodott. A feudális földesurak a saját kezelésükben tartott, ún. majorsági földet nagyobb részben jobbágyaik robotmunkájával, kisebb részben bérmunkával művelték, de nem keveset belőle különböző szolgáltatások fejében kiadtak művelésre föld nélküli parasztoknak. Ez utóbbiak a jobbágyfelszabadításkor nem kaptak földtulajdont.1 A feudális eredetű nagybirtok árnyékában élő, annak immár bérmunkás munkaerejét szolgáló kis- és törpebirtokos, valamint föld nélküli parasztság tömegeinek nyomora a kelet-európai kapitalizmus évszázadának legnagyobb gazdasági-társadalmi problémájú volt, értHető tehát, hogy a jobbágyfelszabadítások után létrejött földbirtokrendszer eredete előbbutóbb a történeti kutatások középpontjába került. A kérdés a történészek érdeklődését először Németországban keltette fel, mert ott a középkori széttagoltság után egyesülő nemzeti állam határain belül az északkeleten uralkodó feudális eredetű nagybirtokrends zer mellett a déli és nyugati tartományokban egy zömmel parasztgazdaságokból álló kis- és kozépbirtokrendsze r is létezett. Azok az agrárpolitikai problémák, amelyek ebből a „dualizmus"-ból származtak, felvetették keletkezésének kérdését is, s erre a feleletet 1887-ben Georg Friedrich Knapp adta meg azzal, hogy az agrárstruktúra kettőssége arfeudális nagybirtoknak a jobbágyfelszabadítás előtti két alaptípusára vezethető vissza. Knapp ma is használatos elnevezése szerint az égyUt típus a „Grundherrschaft ", a termék- vagy pénziáradékot szolgáltató, önálló p arasztgazdaságokból álló, földesúri saját gazdálkodást nem folytató feudális nagybirt ok, a másik a „Gutsherrschaft", a saját kezelésűjold esúri földet az önálló jobbágygazdaság ok ingyenes kényszermunkájával és terme lőeszközeivel, azaz robotta l műveltető feydilis uradalom.2 Mivel a „Gutsherrschaft" az önálló parasztgazdaságoktól földet, munkaerőt és munkaeszközt vorTêl, s erre a parasztot csak erőszakkal lehet kényszeríteni,Jcezdettől Niederhauser Emil: A jobbágyfelszabadítás Kelet-Európában. Budapest, 1962. 272-316. 1 Knapp, G. F.: Die Bauern-Befreiung und die Ursprung der Landarbeiter in den älteren Teilen Preussens. Leipzig, 1887.
