Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Barta Gábor: A Sztambulba vezető út 1526-1528. (A török-magyar szövetség és előzményei) 152/I
A SZTAMBULBA VEZETŐ ÚT 1526-1528 201 kettő közül az értékelés bizonyult nehezebbnek, részben Laski szűkszavú tájékoztatója, részben érthetetlen további késése miatt. Július 19-én biztosabb hírekért tehát futár indult Sztambulba, Berekalji Lukács királyi titkár személyében.17 1 A keresztény fejedelmek közül pedig legelőször három főszereplőhöz fordult a száműzött uralkodó. Május 21-én VII. Kelemen pápának írta meg, hogy kész lett volna akár döntőbíráskodás elé vinni vitáját, de Ferdinánd ezt elutasította: ami következik, azért tehát neki kell viselnie a felelősséget. Másnap, 22-én V. Károly császárnak és a velencei köztársaságnak írt a király terjedelmes levelet, a már ismert közjogi érvekkelés Ferdinánd elleni panaszokkal, de míg Velencét csak figyelmezteti, segítenie kelNwt, s Bonzagnora bízza, hogy értesítse a Signoriát a törökök és a lengyelek (!) támogatásár a császárhoz írt utolsó mondatokban Ferdinándot teszik felelőssé a kereszténységre „mo háruló bajokért és veszedelemért".172 Június 22-én Pestyéni Gergely udavarmester kap követi felhatalmazást, hogy egyrészt Nikolaus Minkwitz lovaggal, János kiszemelt sziléziai főkapitányával, másrészt Fülöp hesseni őrgróffal az „unió, liga és szövetség tágyában ... és az azokhoz szükséges dolgokban tárgyaljon és. . . megegyezzen". Augusztus 1-én a cseh rendekkel közli a tarnówi menekült, hogy kész számukra békét szerezni a töröknél, akivel maga is , jó keresztény" egyezséget tudott kötni (nem úgy, mint a végvárakat elveszítő Ferdinánd király). Szeptember 5-én VIII. Henriknek ír levelet I. János, melyben a formulaszerűen visszatérő motívumok (választás törvényessége, tárgyalási készség, Ferdinánd támadása) után a törökkel adófizetés nélkül vállalt szövetség indokolása következik (kiemelve, hogy ellenfele adó ellenében sem tudta azt elérni), amivel a „kereszténység védőbástyája" időt szerzett, míg a keresztény segítség végre megérkezik. Befejezésképp még Laski közben európai botránykővé vált hadüzenetét is védelmébe veszi ez az irat!1 73 Valamennyi levél közül ez az utolsó a legszókimondóbb, s nem véletlenül. Az augusztus 26-a előtti napok valemelyikén hirtelen-váratlan felbukkant Tarnówban a már elveszettnek hitt Hieronym Laski. Kalandos, de a vártnál is hasznosabb út állt mögötte. Áprilisban hiába próbált továbbhaladni Erdély felé: a szinai vereség hírére Radu vajda nyíltan Ferdinánd mellé állt, és őrizet alá helyeztette János török-pártfogolta, sőt számára is mozgósítási parancsot kézbesítő követét. Azzal fenyegették, kiadják Perényi Péter erdélyi vajdának, de a Franciaországból épp akkor és épp erre visszatérő Tranquillo Andreis segítségével még idejében sikerült megszöknie. A törökhöz, Nikápolyba, majd onnan Sztambulba futottak. Pontosan időben érkeztek ahhoz, hogy közelről figyelhessék I. Ferdinánd követeinek, Hoberdanecz Jánosnak és Siegmund Weischselbergernek a Portán május 29-én kezdődött tárgyalásait. Mi több, Gritti és Ibrahim árnyékában Laski még segített is rontani az 171 Szalay L. Adalékok 129) jegyz. és Fraknói V. Werbőczi 280. Berekaljit egyébként Ferdinánd hívei aug 9-én Kalocsánál elfogták. '7 5 A pápához: Fraknói V. Századok 706.1.; a császárhoz: EK LEO Ν. 39; Velencéhez: Óváry L. N. 98, ill. A Bonzagnonak küldött újabb, dátum nélküli utasítás uo. N. 103. 173 Pestyéni megbízólevele Minkwitzhez és Fülöp őrgrófhoz: SSUA Révay, idegen családok, fasc. V. N. 15, más sziléziai urakhoz N. 13.; A csehekhez írt levél: Eger DRH 27 recto, utal rá I. János Tomickinak küldött okt. 21-i levelében, Acta Tomiciana X. N. 247.; VIII. Henriknek: Simonyi, London N. 19.; -Laski hadüzenetét Ferdinánd az egész birodalomban terjesztette (DR VII/1 315 sk. 1.), mivel abban török és tatár segélyhadakról is szó esett.
