Századok – 1981

KÖZLEMÉNYEK - Barta Gábor: A Sztambulba vezető út 1526-1528. (A török-magyar szövetség és előzményei) 152/I

186 BARTA GÁBOR Szapolyai János király kormányzatának tehát igencsak gyorsan kellett cselekednie, ha valóban igénybe akarta venni frissen szerzett szövetségesei támogatását. A távolság és az itáliai hadihelyzet alakulása ugyanakkor kizárta azonnali akciók lehetőségét. Buda első próbálkozása így a francia támogatás közvetett úton való fölhasználására irányult. Rincon lovag, alighogy megszáradt a tinta a magyarokkal kötött egyezség okmányain, azonnal, július 10-én tovább indult Krakkóba, Zsigmond királyhoz, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy az addig semleges Lengyelországot közbelépésre bírja a kelet-európai status quot felborító Habsburgok újabb háborújában.11

8

A francia követtel együtt utazott Jan Rozdrazewski lengyel nemesúr, akit június 12-én ruházott föl követi meghatalmazással I. János, s aki megbízatása szerint hivatalosan tájékoztatta a lengyeleket Ferdinánd hadüzenetéről, s arról, Magyarország segítséget vár Krakkótól.119 Két hét elteltével július 25-én aztán Velence és Róma felé is útra kelt egy magyar megbízott, Gian Battista Bonzagno váradi prépost, királyi titkár személyében. Természetesen Bonzagno feladata sem állt másból, mint hogy - részben a Rinconnal kötött egyezségre is hivatkozva — most már nyers szókimondással kifejtse a Signoria és a pápa előtt „János király pénzbeli segélyt akarna ettől az országtól (ti. Velencétől), hogy ellenállhasson a főhercegnek, mert gyalogos és lovas hada van annyi, amennyit akar; fölajánlja (cserében) ennek a földnek a marhakereskedelmet."12

0 Augusztus vége lett, mire Bonzagno Velencébe ért, közben pedig Magyarországon gyorsan peregtek az események. A Dunántúl erősségei sorra adták meg magukat a landsknechteknek, János király augusztus 12-én kénytelen volt kivonulni Budáról. A délnyugati utat elzárta az ellenség, a kért segítséget egyedül Krakkótól lehetett megsürgetni. Augusztus 16-án a Pest alatti Szentfalván álló királyi táborból indult Lengyelországba Statileo prépost, hogy ezt a sürgetést Zsigmond király elé terjessze, és a magyarok megsegítésére saját elhatározásból útra készülő lengyel nemesek átbocsátását kieszközölje.12

1 Bonzagno összeköttetése János király udvarával röviddel azután megszakadt, hogy a követ Velencében megkezdte tárgyalásait. Buda kiürítése, majd Frangepán Kristóf halála hónapokra lehetetlenné tette még a levélváltást is. Novemberig kellett várni, mire sikerült úgy-ahogy újrateremteni a kapcsolatot.12 2 Lengyelország felől ezzel szemben folyamatosan jártak-keltek a futárok és a hírvivők. így az Erdély felé hátráló Szapolyai megbízható képet nyerhetett Krakkónak a kí-118

Rincon és kísérője, Szálkái Pál királyi titkár számára július 10-én kér kocsit 1. János Kassától, Kassai Városi Levéltár, Schwartzenbach-gyűjtemény (továbbiakban: Kassa, Schwartzenbach) N. 1158. Feladatukról Tomicki számol be egy levelében (Acta Tomiciana IX2. N. 235.); Rincon egyébként I. Ferenctől is azt az utasítást kapta, hogy vegye rá Zsigmondot Magyarország támogatására, Bourilly 79. 1 "Acta Tomiciana IX2. N. 220; Pociecha II. 343. sk. 1. 12

"Bonzagno megbízólevele: Sanudo 45/671 és 693. Nyilatkozata első nyilvános kihallgatásán: i. m. 46/8. (szept. 2.): „La conclusion era quel suo re Zuane voria aiuto di danari da questo Stato per poter resister contra l'Archiduca, perché di zente a cavallo et a pedi ne ha quanti el vol, offerendo a questo Dominio dar la trata di la carne." Bonzagno egyébként Rómába is készült, de végül nem utazott a pápához, hanem Burgiot kérte meg János király levelének továbbítására, Fraknói V. Szentszék 9.1. Bonzagno maga még Estei Hippolyt kíséretével érkezett Magyarországra: Márki Sándor, Dósa György, Bp., 1913, 312.1. '2

1

Aug. 16-án kocsit kér számára a király Kassától: Kassa, Schwartzenbach N. 1160.; Werbőczi is küldött vele levelet Tomickinak: Acta Tomiciana IX2. N. 251. (aug. 17.). 12 2

Ld. lentebb.