Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Barta Gábor: A Sztambulba vezető út 1526-1528. (A török-magyar szövetség és előzményei) 152/I
A SZTAMBULBA VEZETŐ ÚT 1526-1528 169 Közben persze a másik fél sem maradt tétlen. Igaz, a Pozsony—Hainburg körzetében korábban összevont had nagy részét pénzhiány miatt szélnek kellett ereszteni, s a maradék is lázongott a fizetetlenség miatt52 — de március végére Ferdinánd király ügynökeinek, ragyogó (s így alighanem hátsó szándékokkal teli) ígéretek révén sikerült János király ellen fordítani a magyar délvidéken jelentős hatalmat szerzett Cserni Jovánt. A délszláv katona-parasztok ettől fogva egyre súlyosabb harcba bonyolódnak a magyar hatóságokkal, lekötve annak az erőnek nagy részét is, amit azok esetleg az osztrák végeken vonultathattak volna föl.5 3 A kereskedelmi zárlatra hasonló ellenintézkedés válaszolt: az osztrák hatóságok februárban lezárták saját határaikat.5 4 Ez az az időszak, mikor a közvéleményben is elhalványul a béke korábban még itt-ott élő reménye. Pedig a két ellenfél kapcsolata ekkor sem szakadt meg. Ezúttal Bécs volt a kezdeményező. 1527 januárjában Leonhard Harrach, Ferdinánd osztrák kancellárja levelet írt magyar kollégájának, Werbőczi Istvánnak, s ebben fölajánlotta, hogy házasságot hoz létre János király és Mária özvegy királyné között — már amennyiben a féijjelölt egyáltalán hajlandó belemenni egy ilyen megállapodásba. Werbőczi, aki kancellári tiszte ellenére a külügyekben nem sok szabadságot élvezett, tájékoztatta I. Jánost a javaslatról, s bár az Mária közismert meddőségére hivatkozva rövid ideig habozott, végül mégis engedély adott a két államférfi találkozására.5 5 A kancellárok Trencsénben, a Szapolyaiak régi fészkében ültek a tárgyaló asztalhoz. Mint a magyar diplomácia utóbb Krakkónak jelentette, az osztrák fél három kérdéskör megvitatását javasolta: a házasság tervét; a Buda által Morvaországra, Lausitzra és Sziléziára emelt igények föladását; s végül a Habsburgok örökösödési jogának elismerését (ti. János király utód nélküli halálának esetére). Egyetlen szépséghibája volt a magyarok számára igen csábító javaslatoknak: Harrach kijelentette, hogy ura tudta nélkül kezdett róluk tárgyalni. Werbőczi ennek ellenére fölkérte partnerét, folytassák a megbeszéléseket, amint ő uralkodója válaszával vissza tud érni Trencsénbe.5 6 Esztergomban viszont, ahová ezért a válaszért visszasietett, kellemetlen meglepetés várta a magyar kancellárt. Február 19-én felkereste őt egy Hans Schwartz nevű bécsi polgár, s átadta neki Ferdinánd királynak február 3-án, tehát már a Harrach-javaslat megtétele után kelt levelét. Az írás nem kevesebbet kért az érdemes jogtudóstól, mint hogy álljon át a Habsburgok pártjára, hiszen azok meg fogják védeni Magyarországot a török 52 Sartudo 43/558 (Contarini dec. 18-i bécsi jelentése), ill. Ortvay Tivadar: Pozsony város története IV, Pozsony 1912 továbbiakban: Ortvay T.) 103. skk. 1. "Szakoly F. AH "Sartudo 44/323 (bécsi hír Udinében III. 19-én). 5 5 Harrach levelét János király megküldte Krakkóba, ahol júniusban Georg Logschau osztrák követ is látta. Smolka 144 sk.; Fraknói V. Werbőczi 254.; Acsády I. 46.;Pociecha II. 323. Werbőczi hatáskörének beszűkítéséről: Barta Gábor, Századok, 1977/4. (továbbiakban: Barta G. Századok) 657. Talán e tárgyalási előkészületekkel függött össze Frangepán Kristóf januári, váratlan békesség-óhaja, Laszowski MH. N. 33. 5 6 A tárgyalás tartalmáról Statileo számolt be Zsigmond lengyel királynak, egyértelműen kijelentve, hogy a javaslatok az osztrák féltől származtak ( quae propositae sunt Stephano Werbeczy . . .") Acta Tomiciana IX2. N. 55. Vö. még Acsády 46/1. jegyz. Smolka 144. szerint Ferdinánd igenis tudott Harrach javaslatairól.
