Századok – 1981

BESZÁMOLÓ - Beszámoló Varga János könyvének vitájáról (Degré Alajos) 1320/VI

1324 BESZÁMOLÓ sehol, hogy az esküdtszéki bíráskodás volna a legjobb, de reálisabb és használhatóbb, mint az akkor tényleg működő bíróságok. Ezért erőltették ismételt elutasítás, leszavazás ellenére is az esküdtszéket. Kovács Kálmán professzor még megjegyezte, hogy a politikai bűnügyekre előirányzott parlamenti bíróság (felében választott, felében kinevezett tagokkal) nem volt egyszerűen a liberálisok által felvetett szükségmegoldás. A politikai ügyek ilyen külön bíróság elé terelése Deáknak különben is kedves gondolata volt, még az 1869 : IV. tc. parlamenti vitájában is felvetette, de a képviselőház többségével szemben alulmaradt. A könyv összesítő értékelését Hajdú Lajos és Szabad György egymást kiegészítő felszólalása végezte el. Hajdú főleg azt hangsúlyozza, hogy míg Fayer csak szöveget adott, kommentár nélkül, Varga sorra tárgyalta a legalapvetőbb kérdéseket. Mert a polgári átalakulásnak és a nemzeti függetlenségnek tulajdonképpen minden kérdése előkerült büntetőjogi vonatkozásban a tárgyalások során. Az újonnan létesítendő börtönök és bíróságok kapcsán költségvetési problémák, természetesen a törvényellenes rendelkezések kapcsán burkolt formában a miniszteri felelősség kérdése is felmerült. Mindezt a liberálisok igyekeztek úgy szabályozni, hogy a szabályozás a polgári átalakulás felé mutasson. Ezt persze észrevették a konzervatívok is, és e kérdésekben heves ellenállást tanúsítottak. A könyvnek talán legnagyobb érdeme a büntetőjogi témának a közjogi és politikai küzdelembe való beillesztése, illetve e küzdelmek kimutatása. Szabad György arra utalt, hogy a könyv sikeresen ágyazza be a büntetőjogi kodifikáció munkálatait a polgári átalakulásért és az ország önkormányzatáért folytatott nagy küzdelembe. Nagy a közvetett politikai kapcsolat a javaslatnak főleg eljárási és a politikával bármilyen kapcsolatban lévő bűncselekményekre vonatkozó témái és az országos politika között. A könyv sikerrel bontja ki az egész javaslatnak, de különösen Deák és társai küzdelmének államjogi jelentőségét. Kár, hogy ez a kitűnő munka nem helyettesítheti azt a nagy áttekintést, melyre a szerző tulajdonképpen készült. A vitát Csizmadia Andor professzor, a szakosztály elnöke azzal zárta le, hogy Varga János könyve nemcsak a jogtörténeti, de politikai történeti irodalmunknak is nagy nyeresége, egyben kiindulópontja lehet számos, a vita során felvetett új kutatásnak is. Hálásak lehetünk Zala megyének e kitűnő munka közzétételéért. Degré Alajos