Századok – 1981

BESZÁMOLÓ - Vita a Magyarország története 6-7-8. kötetéről 1263/VI

1296 BESZÁMOLÓ viselt a párt (taglétszám, szervezetek száma stb.)· Úgy gondoljuk, e kérdésben még új eredményeket produkálhat a helytörténetkutatás is. A KMP I. kongresszusával kapcsolatos anyag a rendelkezésre álló kutatások jó szintézise. Itt is úgy érezzük azonban, hogy inkább a leírás, a tényrögzítés, semmint az elemzés dominál. Ez utóbbi megjegyzésünk még inkább vonatkozik a párt II. kongresszusára, ül. az itt elfogadott programra. Mint jeleztük, a fejezet írója következetesen kerüli a frakcióharc problémáját, s Lukács György 1928-as „Blum tézisei"-vel kapcsolatosan is csak említi azt. A ,ßlumtézisek" mellett, a Kim-frakció nézeteit tükröző ún. ,,Róberf'-teziseket a szerző nem is említi, pedig ez — ha a személyi kombinációkat nem is számítjuk —, ugyanúgy kiváltotta a Landler nevével fémjelzett frakció támadását, mint korábban Kun reagálását a Blumtézisekre. A KMP-n belüli szektásság felülkerekedésének megokolása jó, de szerintünk túlságosan is csak objektív okokra van visszavezetve. A kialakult helyzet személyi motívumai háttérben maradnak. (Pl. Kun reagálása Lukács téziseire!) A KMP II. kongresszusát, illetve a bekövetkezett szektás fordulatot a szerző rendkívül szűkszavúan tárgyalja. Az MSzDP 1930 utáni falusi szervezkedéséről részletes, alapos képet nyújt a könyv, így megfelelő képet kapunk az MSzDP vidéki befolyásáról is. Helyesnek tartjuk az MSzDP vezetőségéhez intézett 193l-es Garami-levél tárgyalását, amely jól tükrözi írójának politikai felfogását. Helyesnek tartanánk, ha a többi szociáldemokrata vezető politikai profilja is hasonlóan rajzolódna meg a kötetek lapjain. A magyarországi népfront létrejöttét akadályozó tényezők között (719. old.) a szerző helyesen a szektás vezetést is említi, mint ami 1931 óta fő akadálya volt a párt politikai fejlődésének. Nem egészen vüágos, miért éppen 1931 a határ, holott Kun üyen irányú tevékenysége korábban is megfigyelhető. Nem vitatva a fenti megállapítás alapvetően helyes voltát, célszerűbb lett volna valamivel részletesebb képet rajzolni Kun Béla egész emigrációs tevékenységéről, annak pozitív és negatív oldalairól. így az egész frakciós tevékenység árnyaltabban jelenhetett volna meg. Véleményünk szerint nincs eléggé kidomborítva az, hogy az illegális kommunista mozgalom a két világháború között csak ott és akkor tudott sikereket elérni , ahol és amikor legális szervezetekben, ill. újságoknál is tudott dolgozni. (SZDP, Szakszervezet, OIB, Népszava stb.) A KMP vezetői 1936-os leváltásának körülményei megítélésünk szerint elnagyoltak, pontatlanok. (Nem a Komintern VB váltotta le a KMP KB-t, hanem a KI Titkársága!) Ugyanakkor az is kimondható lenne, hogy az intézkedés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A Márciusi Fronttal kapcsolatos megjegyzésünk csupán annyi, hogy pozitívumai mellett markánsabban ki kellene emelni a mozgalom nacionalista, harmadikutas koncepcióit. A Népfront-mozgalommal kapcsolatban meg lehetne fogalmazni, hogy a munkásmozgalom elméletüeg sem tudott mit kezdeni Trianonnal, kisebb mértékben a parasztkérdéssel. Ezért tudta a rendszer, ill. a szélsőjobboldal ezt kihasználni. A Népszava híres 1941. karácsonyi száma meghatározó jellegű a későbbi népfrontösszefogást ületően. Éppen ezért talán nem ártott volna valamivel részletesebb kép megrajzolása a Népszava hasábjain kibontakozott vitáról.