Századok – 1981

BESZÁMOLÓ - Vita a Magyarország története 6-7-8. kötetéről 1263/VI

BESZÁMOLÓ 1279 szolgáltatnak. Kiemeltebb kifejtést érdemelt volna az államrendszer s meghatározó elemeinek vizsgálata és azok változása az 1930-as években. (Törvényhozó, végrehajtó hatalom, közigazgatás, politikai szabadságjogok stb.) Ezen a téren egyébként feltűnő egyenetlenségekkel is találkozhatunk. Mert amíg a kormányzói jogkör bővítése, vagy a kétkamarás parlament visszaállítása jelentőségének megfelelő helyet kap, az 1929. évi közigazgatási és az 1930. évi fővárosi törvény elemzése elmarad. Ε közigazgatási törvények pedig -összevetve a kiegyezést követőkkel - természetesen egyéb jogszabályokkal együtt -éppen az ellenforradalmi és a dualista rendszer eltérő jogforrásainak és joggyakorlatának elemzésére alkalmasak. Véleményem szerint ebben a kérdésben, tehát az ellenforradalom jogintézményei, joggyakorlata és ezen túlmenően a kormányzati módszerek és alkalmazásuk terén jelentkezik talán elsősorban az alaposabb kimunkálás igénye. S ebben nélkülözhetetlen a jogtudományok eredményeinek felhasználása és művelőinek alkotó közreműködése. 2. A csatlakoztatás kérdése Sorozatról lévén szó, szükségszerűen felmerül a kérdés, miként veszi fel a VII. kötet az előző elvágott szálait, illetve mit hagy a következő, a IX. kötet számára. Ez a kettős kötelezettségű csatlakoztatás általában megfelelő, de nem problémátlan. Miként a viszonylag sok (15) szerző tanulmányaiban fellelhető szemléletbeli különbségek, fogalomhasználati eltérések is ki-kiütköznek. Mindez néhány fogalomkörben kirívóvá válik. Tisza István kormányzati rendszerét például a VII., sőt a VIII. kötet első fejezetei is olyan konzervatív rendszernek tartják, amely az 1867-es rendszert erősen megfosztotta liberális elemeitől. Az egyébként kiváló művelődéstörténeti fejezet azonban hol liberálisnak (578), később hol félliberálisnak, hol konzervatív liberálisnak minősíti azt. Ez a zavar abból adódhat, hogy a szerző meg kívánja különböztetni az agrárius nagybirtokosokat a finánctőkétől. Erre politikai gondolkodásuk nyújt is lehetőséget. Miután azonban az agráriusokat már konzervatívoknak nevezte, a velük bizonyos hatalmi kérdésekben szemben állókat nehezen tudja elkeresztelni. Ugyancsak következetlen és ezáltal esetenként pontatlan az őszirózsás forradalom jellegét meghatározó szóhasználat is. A VII. kötet mindvégig a polgári demokratikus forradalom érlelődésének folyamatát mutatja be, s a győztes polgári demokratikus forradalom jellegét elemzi a VIII. kötet első része is. Később azonban - lehet elírás miatt is -az 1918. októberi forradalom több ízben csupán polgári forradalomként jelöltetik. Egyébként — s ez megint összefügg az államrendszerek kérdésével — az 1848-as polgári és az 1918-as polgári demokratikus forradalom viszonyát markánsabban lehetett volna kiugratni. Azt ugyanis, hogy ebből a szempontból 1918 miben haladta meg 1848-at. Hiszen 1918 a hatalom jellegében, a földkérdés kezelésében, a nemzeti-nemzetiségi kérdésben, az államforma ügyében, a politikai szabadságjogok terén minőségileg túlhaladta az 1848-as polgári forradalmat. S miután a polgári demokratikus forradalom ellentmondásainak elemzése mélyebb és árnyaltabb, némileg homályba borulnak a haladás irányába tett említett vitathatatlan tettei. A kötet, amint címe is mutatja, Magyarország történetét az ország teljes felszabadulásáig kívánja, vizsgálni. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a 1944. végi összehívása, a kormány