Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Zsuzsa: Egy pénzügyi tervezettől a Hármaskönyvig (Werbőczi és a paraszt háború 108/I
WERBÖCZI ÉS A PARASZTHÁBORÚ 123 többi Werbőczi közreműködésével készült oklevél textusa, illetve kivonata mellé.3 0 A formuláskönyvbe másolt oklevelek jórésze Werbőczinek avagy ügyfeleinek — köztük elsősorban pártfogójának, barátjának, harcostársának. Szobi Mihálynak - személyes ügyeivel foglalkozott. Ilyen oklevelek megfogalmazását Werbőczi nem bízta inásra. ezt — egyebek mellett - fennmaradt fogalmazványai is tanúsítják. Úgy gondolom, ebbe a kategóriába tartozhatott az ismertetett oklevél is. Tartalma annyiban érintette személyét, hogy saját javaslatának sorsáról volt benne szó. Az ő javaslata lehetett ama bizonyos ..ismeretlen ok", amelynek alapján — az oklevél szerint — egy határozat született, s a király utasítást adott arra. hogy a hagyatékról készített számadást az 1514 tavaszán tartandó országgyűlésen felülvizsgálják. A feltételezésnek, úgy vélem, meglehetősen stabil alapja van. nevezetesen az. hogy Werbőczinek volt egy ilyen tárgyú javaslata. (Mellesleg jegyzem meg. hogy ismervén a számokhoz való viszonyát, egy pillanatig sem akadnék fenn a javaslatban és az oklevélben említett összegek eltérésén.) Történetesen tudunk róla. hogy többek között Ernuszt Zsigmond hagyatékából is pcnzt követelt a király számára. De ha nem ismernénk tervezetét, az oklevél alapján aligha gondolnánk ilyesmire. Ennek megfogalmazója kategorikusan elhatárolta magát az utasítástól, amelyre ..talán a prelátusok és bárók új határozata" indította a királyt, a fogalmazással félreérthetetlenül kinyilvánítva, hogy a nemességnek semmi köze nem volt a határozathoz. Két Werbőczi-irat. közel egy időből, azonos témáról — ellentétes szemszögből. Úgy hiszem, helyesebb lemondani e skizofrén jelenség boncolgatásáról, és egyszerűen leszögezni a tényt, hogy Werbőczi előbb tett egy javaslatot, majd segített bebizonyítani, hogy a javaslat megvalósíthatatlan. Annál is inkább, mert a végrehajtás valóban azon akadhatott meg. hogy ..a királyi felség a prelátus és báró urakkal együtt az ország temérdek ügyével foglalatoskodva, nem tudta a számadásokat átvizsgálni". A végrendelet végrehajtói s az országgyűlés küldöttei előtt bezárt ajtók mögött ténylegesen ritka hevességű vita folyt egy kivételesen súlyos témáról. A március 23-án összeült királyi tanács annak a pápai bullának a kihirdetéséről tárgyalt, amelyet a március elején Rómából hazatéri esztergomi érsek. Bakócz Tamás hozott magával.1 1 A vita eredményeként egy héttel a fentebb ismertetett oklevél kelte után meghirdették a keresztes hadjáratot, amelynek vezetését további két hét elteltével Székely Dózsa Györgyre bízták. Az Ernuszt-hagyaték ügye jó időre lekerült a napirendről. S lekerült arról a szászoké is legalábbis a tervezetben javasolt formában. ': "' I ormuláskönyv (XLXXXXIIIlv-CCLXXXXVIv. Esztergomi ló'székescgyház könyvtára. (Országos Levéltár, l ilmtár. 586. doboz.). A formuláskönyvró'l h'ckhart F.: 1 ormuláskönyv Werbó'czi István hivatali működése körébó'l. In: Illés emlékkönyv. Bp.. 1942. 151 160. és fiöm's G'v.. Középkori jogunk elemei. Bp.. 1972. 152. 'x Bar ta G.-Fekete Nagy Α.: Parasztháború 1514-ben. Bp.. 1973. 29. 12 A hagyaték ügye 1522-ben került országgyűlési dekrétumba. A határozat az clőzó' két évben elhunyt két érsek. Bakócz Tamás és Frangepán Gergely hagyatékával kapcsolatosan még mindig csupán annyit kívánt, hogy „tudomást kellene szerezni" a korábban elhunyt egyházfó'k, köztük Ernuszt Zsigmond végrendeletéró'l is (1522. 36. tc.) A végrendelet végrehajtóit inkább az elhunyt püspök testvére. Csáktornyai Ernuszt János zaklatta, aki az ellenük indított perét 1518-ban a pápai kúria elé vitte.
