Századok – 1981

BESZÁMOLÓ - Vita a Magyarország története 6-7-8. kötetéről 1263/VI

BESZÁMOLÓ 1263 fejezeteket a készülő szintézisből.) És kétségtelen, az elmúlt évtized legjelentősebb szakmai vitasorozatai szintén a Magyarország története munkálataihoz kötődnek. Ugyanakkor látjuk azt is: az az elképzelés, mely szerint a Magyarország történetét minél több szerző, lehetőleg minden intézmény bevonásával készítsük el - jóllehet a szándék helyessége még ma sem vonható kétségbe — nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sokszor elmondottuk, s most, hogy az V-VI-VII-VIII. kötet egymás mellett készen sorakozik, már részben bizonyítva is látjuk, hogy a tízkötetes Magyarország története a következő évtizedek történetírásának irányára is kiható reprezentatív összefoglalás lesz. Olyan szintézise a nemzet történetének, amely részletességét, mívességét tekintve nemzetközi mércével is jelenleg egyedül áll a marxista történetírás történetében. S hogy ismét a sorozat már kiadott köteteire utaljunk; ahhoz, hogy a marxista történetírás történetében nemzetközi mércével tekintve is egyedülálló vállalkozást, egy nemzet történetének ennyire részletező összefoglalását befejezhessük, a még el nem készült kötetek minden szerzőjének és szerkesztőjének át kell éreznie munkája ilyetén historiográfiai jelentőségét. Vita a Magyarország története 6-7-8. kötetéről A közel másfél évtizeddel ezelőtt kitűzött feladat, hogy meg kell írni Magyarország korszerű összefoglaló történetét, lassan közeledik a megvalósuláshoz. Igaz, hosszú várakozás után még mindig csak három kötet jelent meg a tervezett tízből, de mivel a kötetek mindegyikén egy jó évtizeden keresztül dolgoztak a népes szerzői kollektívák, a többi megjelenésére most már hamarosan sor kerülhet. Az eddig megjelent három kötet a magyarországi polgári korszak, a kapitalizmus korának történetét fogja össze 1848—1944-ig, természetesen magában foglalva a korszakból kiszakíthatatlan 1918—19-es polgári demokratikus és szocialista forradalom időszakát is. Nos, éppen a köteteknek ez a szerves összetartozása, egy történeti korszak, egy önálló társadalmi formáció összefoglaló feldolgozása adta az ötletet a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Történelem Tanszékének, hogy a Debreceni Akadémiai Bizottság Történettudományi Munkabizottságának segítségével vitát szervezzen ezekről a kötetekről. A vita célkitűzése kettős volt. Első helyen kívánkozik említésre az, hogy a szervezők a két tiszántúli felsőoktatási intézményben folyó történelemoktatás, a két megye közép-és általános iskolai történelemtanárai, s általában az érdeklődő közvélemény előtt hírverői és méltatói kívántak lenni a korszakos jelentőségű történettudományi vállalkozásnak, a megjelent köteteknek. De ezt a célt, mondhatnánk „jószolgálatot" is csak oly képpen lehetett jól elvégezni, ha a vállalkozáshoz és a kötetekhez méltóan megfelelő tudományos, szakmai elemzéssel kapcsoljuk azt össze. A művek propagálására voltaképpen nem is volt nagy szükség. A nagy vállalkozás, a megjelent kötetek országosan is, így a mi szűkebb tájegységünkön is megfelelő érdeklődést keltettek a közönség körében. Ezt érzékelteti a Szabolcs-Szatmár és Debrecen néhány könyvesboltjára kiterjedő megfigyelés a kötetek, főként a 6. kötet kereskedelmi forgalmáról. A természetesen nem egészen pontos megfigyelések szerint néhány hónap