Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI
CSERKÉSZ VILÁGTÁBOR MAGYARORSZÁGON 1243 szó...'"1 8 A rendezők túlságosan is bíztak a várható bevételekben, s elszámították magukat a kiadások tekintetében. 1933. augusztus 5-én meg kellett állapítaniuk: „sajnos, az a helyzet, hogy a bevételek az előirányzatokat nem haladják túl, minden erőfeszítéseink dacára sem, hiszen a megnyitás napján 100 000 ember helyett 20 000, a többi napokon 50 000 helyett 10 000 érkezik. Ezzel szemben kiadási tételeinknél . . . egészen váratlan és tetemes kiadások jelentkeznek."119 A végső pénzügyi mérleg 80 000 pengős hiányt mutatott; a szaktárcák jelentős támogatásuk visszafizetése érdekében egyre sürgetőbben léptek fel, Gödöllő és a MÁV sem engedett. A Szövetség saját évi költségvetési egyensúlyát alapjában rendítette meg. Papp Antal szorult helyzetében Telekihez és Hóman Bálinthoz fordult. Jelentette, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök utasította őt, hogy a pénzügyi elszámolás állásáról szóló jelentést egyenesen neki adják oda. „Ő személyesen rá fogja vezetni az utasítást, hogy a Gödöllőnek szánt medencét és kutakat vegyék a koronauradalmak birtokba, viszont a köztartozásokat az egyes tárcák egyszerűen töröljék." Az 1935. június 7-én tartott minisztertanácson úgy határoztak, hogy a MCsSz a „Jamboree költségek végleges likvidálása és a lengyel táborozáson való részvétel céljaira 30 000 Ρ államsegélyt kap". A határozat végrehajtása 1936 februárjáig húzódott.120 „A Jamboree Isten segítségével elmúlt — olvashatjuk az egyik összegezésben —, és ezzel úgy érzem, a magyar cserkészet második, fordulatos, eredményekben gazdag és igen jelentős korszaka lezárult. Most jön a harmadik, a döntő, amikor elválik: tényező-e a nemzet életében úgy, mint néha eddig is képzeltük, vagy pedig csak efemer mozgalom cserkészetünk, amely betöltvén misszióját, elérve külső fejlődése során azt a legmagasabb fokot, amit egyáltalán elérhetett: a Világjamboreet - már megérett s lassú, vagy akár gyors, erőszakos elmúlásra, vagy valamilyen új és keményebben megfogott' mozgalommal való kicserélésre, leváltásra."121 Határozott célzás ez a leventemozgalomra, amelynek hangsúlyozott militarizmusát és fasiszta orientáltságát egyre inkább állították szembe a cserkészet elégedetlenül szemlélt módszereivel és szellemével a gömbösi Magyarországon. Mindezek hatására már 1934-ben megkezdődött a Szövetség átszervezése, amely együtt járt a „nemzetvédelmi" erők térhódításával, s azon irányzat háttérbe szorulásával, amely a társadalom „cserkésziesítését" — „erkölcsi megnemesítését" — tűzte ki célul. A létszámnövekedés, a nem elsősorban cserkésznevelési feladatok burjánzása, a leventével folytatott kilátástalan harc meghaladta az eredetileg kislétszámú serdülőközösség — ifjúsági elit — nevelését vállaló vezető réteg teherbíró képességét s a Szövetség anyagi lehetőségeit. A megújulásra tett erőtlen kísérletek — „talpas" cserkészet, falusi cserkészet, regösök -, kudarcot vallottak. Az 1936-os alapszabálymódosítás, a Nemzetvédelmi Főbizottság szinte korlátlan hatásköre, Teleki Pál tb. főcserkész riadt politikai helyzetmegítéléséből fakadó pálfordulása még inkább utat nyitott a Farkas Ferencék által oly régen szorgalmazott „nemzetvédelmi" irányzat felülkerekedésének. ' "gróf Teleki Pál: A IV. világjamboree. A Nemzeti Klubban 1931. december 16-án tartott előadása. Megjelent a Testnevelés 1932 1-2. számára. 8. "'OLP. 1359/56-1933. ,20 OL K. 305/168/93393., Uo. P. 1359/107-804-1933., Uo. 41-1933. A főváros és a honvédség támogatásának részletezését tartalmazó átiratok. KJIGy Jegyzőkönyv az OIB 1936 szeptember 23-i üléséről., Kormányjelentések . . . 1933. évről 281. OL Κ. 27/184-1935. Minisztertanácsi előterjesztés. 121 Major Dezső: Κ magyar cserkészet útjai. Kézirat. 1971.
